A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
11. szekció. HIDROLÓGIA - 6. Kondor Gergely (KDVVIZIG): Lézerszkennelés-Eredmények és tapasztalatok
Dr. Kovács Péter: A Római-part kisvízfolyásainak hidrológiai vizsgálata A rendkívüli csapadékokból az érintett kisvízfolyásokon LNV feletti tetőző, rendkívüli árhullámok alakultak ki, de mivel a Duna alpi vízgyűjtői nem tartoztak a ciklon hatásterületébe, a folyón - bár kisebb vízszintemelkedések előfordultak - nem alakult ki jelentős árhullám. 2010. május 31. és június 4. között Magyarország felett örvénylett egy mérsékeltövi ciklon, „Angéla”, amely elsősorban a rendkívüli csapadékkal okozott katasztrófahelyzetet az ország jelentős részén. A vihar olyan szempontból is rendkívüli volt, hogy mindössze két héttel azután tört az országra, hogy a megelőző "Zsófia" nevű légörvény már végigpusztította a térségünket. A statisztikák szerint körülbelül 10 évente egyszer fordul elő ilyen jellegű pusztító ciklon hazánk térségében, most azonban egymás után kétszer kellett szembesülni a napokig felettünk tartózkodó aktív ciklonok hatásával. A második vihar gyengébb volt elődjénél, így a 100 km/h feletti szél csak a Balaton és a Bakony térségében fordult elő. Azonban a ciklonhoz köthető csapadék most is több helyen meghaladta a 100 mm-t, amely a korábban felázott talajba egyáltalán nem tudott beszivárogni. Az esővíz gyakorlatilag azonnal a folyókba, patakokba folyt be, rendkívül gyors árhullámot keltve az egyébként is magas vízfolyásokon. A légörvény csapadékrendszere két hullámban érkezett, az első csapadékos periódus május 31. és június 2. között zajlott le, majd a második hullám június 3-4-én érte el térségünket. Az első periódusban a dél-dunántúli területeken haladta meg a 100 mm-t a csapadék, míg a második periódusban az egyébként is árvízi problémákkal küszködő északkeleti országrészben hullott le 50 mm-t meghaladó eső. Ebből a csapadéktevékenységből mintegy 60 mm csapadék hullott a vizsgált kisvízgyűjtőkre. {Horváth et al. 2010b) Az „Angéla” ciklon hatását tekintve elsősorban abban különbözött a „Zsófia” ciklontól, hogy ennek során jelentős mennyiségű csapadék érkezett a felső dunai vízgyűjtőkre, így a kisvízfolyásokon levonuló - a két csapadékhullám miatt dupla - árhullámok mellett a Dunán is jelentős árhullám alakult ki. 5.1. Az árhullámok összetalálkozásainak vizsgálata A Duna és a patakok árhullámainak kialakulási és összetalálkozási változataira találhatunk kiváló példákat a 15. ábrán. A lehetséges változatok a következők:- jelentős árhullám vonul le a kisvízfolyásokon, de a Dunán nem- jelentős árhullám vonul le a Dunán, de a kisvízfolyásokon nem- ugyanabból az időjárási jelenségből jelentős árhullám alakul ki a Dunán és a kisvízfolyásokon is- jelentős dunai árhullám idején - eltérő időjárási jelenségekből - jelentős árhullám alakul ki a kisvízfolyásokon Az első változatra a „Zsófia” ciklon esete a példa, amikor a kisvízfolyások mértékadónak tekintett árvize nem esik egybe dunai árhullámmal. A folyó vízszintje 2010. május közepén is a közepes vízállástartományba mozgott, ilyen esetekben lehetséges a kisvízfolyások irányából érkező víztömegek jórészt problémamentes befogadása. A második változat is viszonylag egyszerű eset, mert ekkor legfeljebb a Duna visszaduzzasztó hatásával kell számolni, a kisvízfolyásokon nem érkezik számottevő vízmennyiség. Az „Angéla” ciklonnál a harmadik változat alakult ki, amikor ugyanaz az időjárási jelenség okozott árhullámot a Dunán és a kisvízfolyásokon is. Még ez is egy viszonylag szerencsés együttállás, mivel a fentebb bemutatott árhullám-kialakulási és levonulási időkülönbségek miatt (vő. 14. ábra) a kisvízfolyásokon még azelőtt levonulnak a nagy víztömegek, mielőtt a 23
