A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

11. szekció. HIDROLÓGIA - 6. Kondor Gergely (KDVVIZIG): Lézerszkennelés-Eredmények és tapasztalatok

Dr. Kovács Péter: A Római-part kisvízfolyásainak hidrológiai vizsgálata

A 14. ábrán bemutatott árhullám levonulási időkülönbség azt mutatja meg, hogy a Rómaipart patakjain kialakuló árhullámoknak, illetve a Duna árhullámainak együttállási valószínűségét meglehetősen nehéz vizsgálni. Ez azért van így, mert a kialakuló árhullámokat gyakran nemcsak léptékében, hanem időben is eltérő időjárási képződmények indukálják. Erre mutat példákat a 15. ábra a Dera-patak pomázi (004471 - kék) és a Duna óbudai (121025 - zöld) vízállás idősorainak segítségével.

A Duna és a Dera-patak vízállásai 2010. május-júniusban

15. ábra: A Dera-patak és a Duna ráállásainak alakulása 2010. május-júniusban

A 15. ábra Magyarország csapadékviszonyai és a vizsgált kisvízfolyások vízjárása szempontjából mértékadónak tekintett 2010. évből a legcsapadékosabb, május-júniusi időszakot mutatja be. Budakalászon (120028) 2010-ben 902 mm csapadékot észleltek, míg Dera-Pomázon (004471) az LNV 2010. 05. 16-án alakult ki 168 cm-es vízállással. A Dunán is kialakult egy jelentős árhullám, amely ugyan mértékadónak nem tekinthető, de Budapesten

III. fokú készültségi szint felett, 827 cm-es tetőzéssel vonult le (ez volt a máig észlelt ötödik legnagyobb árhullám Budapestnél).

A 2010. év legnagyobb csapadékait a 15. ábrán is megjelenített két ciklon szállította. A május 15-18. között felettünk tartózkodó „Zsófia” ciklon a mediterrán térségből érkezett a Kárpátmedence fölé és rendkívül erős, hosszan tartó viharokat hozott. 120-130 km/h-s széllökések, tartósan viharos erejű szél, 72 óra alatt rendkívüli mennyiségű, több helyen 100-150-250 mm csapadék kísérte. A ciklon jellegzetessége volt, hogy hosszú ideig tartózkodott a Kárpátmedence felett, az áramlási rendszer és az intenzív csapadéktevékenység mintegy 72 órán keresztül fennállt. A ciklon középpontja az Alföld felett helyezkedett el, így csapadéka főként a Kárpát-medencei vízgyűjtőket érintette. Ebben a három napos időszakban az általunk vizsgált térségre mintegy 90 mm csapadék hullott. (Horváth et al. 2010a)

22