A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 11. Körösmezei András (Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár): A Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár vízimalmokra vonatkozó iratanyagának bemutatása néhány példán és a malomkutatás a levéltárban
állapítandó meg, a kihasználható esés 1,38 métert tesz ki." Az engedélyhez csatolt műszaki leírásból megtudhatjuk, hogy a Nepomucenus malmot meghajtó malomfolyó medre is uradalmi tulajdont képez. A tárgyalt malom felső szomszédja a József malom, alsó szomszédja pedig a Deszkametsző malom, mindkettő ugyancsak a tataóvárosi hitbizományi uradalom tulajdona. A malomfolyó vizét angolkerti állandó források biztosítják és ha az Öreg-tó vízállása olyan, hogy a Pötörke malom mögött a malomfolyó 10+03 fm-énél a tópartba beépített boltozott hídáteresztőn, vagy az ebben elhelyezett facsatornán keresztül a tó vize a folyóba juthat, akkor ez is a malom üzemben tartására szolgál. Ezt azonban állandónak venni nem szabad, mert csak hóolvadás és esőzés alkalmával éri el az Öreg-tó vize ezt a magasságot, míg az év többi szakában a Cifra malom üzemben tartására szükséges vizet is alig lehet a tógazdaság sérelme nélkül kivenni. A malomfő 5 nyílású kőből készült zsilip, melyek közül 3 a három kerékre vezeti a vizet, kettő pedig szabad zúgót képez. Árapasztó csatornául, ha szükségessé válik, szolgál azon boltozott csatorna, mely a Nepomucenus malom kertjének a malomfolyó baloldalán levő kerítésen kívül, annak körülbelül közepe tájától kezdődőleg közvetlenül mellette halad és torkollik ismét vissza a malomfolyóba. A vízszerkezet javítása esetén tehát a malomfő felett a boltozott csatorna szájáig egy nyílt árkot ásnak, s ezen keresztül jut a víz a boltozott csatornába, illetve ezen keresztül vissza a folyóba. A malom alul csapott három kerekű vízimalom, vízhasználatára jelenleg azon szolgalom nehezedik, hogy vize egész tömegében heti 4x6 órán át a Cseke-tó táplálására van használva. A malom berendezésének leírása: 1 pár 42 hüvelyk átmérőjű, 2 pár 40 hüvelyk átmérőjű malomkő, 1 Ganz-féle 7-es számú felbontó hengerszék, 2 pár egymás mögött elhelyezett hengerrel, 1 Ganz-féle őrlő hengerszék 1 pár hengerrel stb. Az iratok tanúsága szerint a malom vízjogi engedélyének visszavonására hivatalosan 1968. március 10-én került sor. (A malomipar racionalizálásának4 keretében 1950-ben 1000 malmot állítottak le az első ötéves terv során. A malmok megszüntetésének hatósági felülvizsgálata és a hatósági engedélyek visszavonása később történt, zömében az 1960-as évek második felében.) Ha már a tatai vízimalmokról volt szó, van egy nagyon érdekes anyag az előbb említett dobozban, 259. tételszám alatt. Ez az iratcsomó a szintén Tatán található Berta malomról szól, mégpedig egy, a hitbizományos Esterházy Ferenc gondnoka és a haszonbérleti szerződéssel rendelkező Roth Árpád, rétsági lakos közötti peres ügy kapcsán. A haszonbérlőnek a malomhasználattal kapcsolatos kérdései vitákat váltottak ki, így a kérdések megválaszolására mérnök szakértőt kértek fel. Az ügy azért érdekes, mert megvilágítja, hogy egy bonyolultabb vízrendszer - amilyen a tatai is - milyen érzékenyen reagál minden külső behatásra és környezeti változásra. A szakértő irányában Roth Árpád által feltett első kérdés arra vonatkozik, hogy a birtok haszonbérbe adott területén milyen árkok húzódnak, amelyek befolyással vannak a bérelt rétekre és a szintén bérelt Berta malom vízi erejére? A szakértő a válaszában elmondja, hogy a kérdéses árkok részben a rétek vízelvezetésére is hatással vannak, részben pedig a Berta malom vízhasználatára is. A malom vízhasználatát az alábbi csatornák vízhozama befolyásolja: felső malom csatorna, összekötő csatorna, ami a tatai Cifra malom csatornájának egy szelvényétől a felső malomcsatorna egy bizonyos szelvényéig terjed, árapasztó csatorna, ami a felső malomcsatornát köti össze a Szt. János patakkal, alsó malomcsatorna, ami a malomfőtől a Szt. János patakba való torkolatig terjed, valamint a Szt. János patak 950 méteres szakasza. Jól látható tehát, hogy szövevényes árokrendszer található a városban, ráadásul a malom működését ezeknek a csatornáknak a vízzel való telítettségi mértéke együttesen befolyásolja. MNL OL M-KS 276 f. 54. cs. 105. öe. 4/f 4
