A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 11. Körösmezei András (Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár): A Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár vízimalmokra vonatkozó iratanyagának bemutatása néhány példán és a malomkutatás a levéltárban

b. ZÁRT vagy REKESZES VÍZIKERÉK: a vízikerekeknek e fajtája a mozgási energián túl a víz helyzeti energiáját is forgási energiává alakítja.

Megbízható adataink a magyarországi malmok számáról lényegében csak a legutóbbi évszázadokból állnak rendelkezésre. Az alábbi táblázatból már ránézésre is látszik, hogy az összes malomtípus közül messze a vízimalom volt a legelterjedtebb:

Magyarország malmainak száma3:

malomtípus

1863

1906

gőzmalom

147

2040

műmalom

70-gőz- és vízimalom-183

hajómalom

4301

patakmalom

9173

13474

vízimalom

13474

16590

szélmalom

476

700

szárazmalom

7966

651

motormalom-562

összesen:

22133

20726

A békésebb XVIII. században a nagybirtokokon racionálisabb gazdálkodás kezdődik. Olyan területeken, ahol sok a folyóvíz és a tó, elkerülhetetlen a nagyszabású vízrendezési feladatok elvégzése. Tatán Mikovinyi Sámuel mérnöki munkássága nyomán több árok is készült, amelyeknek a vízelvezetésen túl a nagyszámú vízimalom hatékony működtetése is a célja volt. Utódja és tanítványa e mérnöki hivatásban Fellner Jakab, aki a városban számos malmot épített.

Egyik legszebb műve a még ma is álló Nepomucenus malom, amit bár nem sikerült eredeti formájában és funkciójában megtartani, de azért emeletes nyugodt tömegével, meredeken hajló sátortetejével, ma is impozáns épülete Tata belvárosának. Az épület oromfalán szemöldökpárkányos fülkében egykor Nepomuki Szt. János szobra állt. Sajnos a kőkerítés felső részét, amelyen eredetileg bevésve a malom neve volt olvasható, mára elbontották, pedig ez a különleges kosáríves lezárású kapu tette az épületet annyira jellegzetessé.

A malom 1913. február 18-án kelt vízhasználati engedélye a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár

VI.5.b 1. doboz 262. tételében IX/22. vízikönyvi szám alatt található meg. E szerint: „A gróf Esterházy féle Tata és tóvárosi hitbizomány engedélyt nyert a Komárom vármegyei Tóváros község határában a jelenleg az engedélyes tulajdonát képező Pokol forrás, valamint a tó melletti 'Nagyforrás' vizeinek malomfolyó nevezetű lefolyásán fennálló, a hatályos vízjogi te. szerinti vízhasználatot gyakorolni, azaz a tóvárosi 2. számú betétben 10 hrsz. alatt felvett telkén fennálló ún. Nepomucenus malom mozgatására, amelyet mesterséges duzzasztással érhet el. A felső malomcsatorna a 12+20 szelvénytől a malomfőig terjed, azaz a 12+42 szelvényig. A malomfő szabadzúgókból és kerekekre vezető zúgókból kell, hogy álljon. Az alsó malomcsatorna a malomfőtől, vagyis a 12+42 szelvénytől lefelé a 13+10 szelvényig terjed, összes hossza: 68 méter. A vízhasználat üzeméhez felhasználható víz másodpercenkénti mennyisége a Cseke-tóra vonatkozó vízjogi engedély figyelembevételével

3 Vajkai Zsófia: Magyar malomtípusok 353. p.

(koles.atw.hu/koles/olvas/Vajkai_Zsofia_Magyar_malomtipusok_l.pdf)