A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 11. Körösmezei András (Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár): A Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár vízimalmokra vonatkozó iratanyagának bemutatása néhány példán és a malomkutatás a levéltárban

Levéltárunk vízimalmokra vonatkozó iratanyagának bemutatása néhány példán és a malom kutatás a levéltárban

A vízimalmoknak az évszázadok során sokféle változata terjedt el. Osztályozásuk is többféle szempont szerint történhet. Osztályozhatjuk őket aszerint, hogy milyen tevékenységet végeznek velük. Eszerint vannak őrlésre, darálásra, kovácsolásra, csőfúrásra, ásvány-zúzásra szolgáló malmok1. Az is szempont lehet, hogy a malmot gyorsfolyású patak hajtja-e (patakmalom) vagy folyami malomról van-e szó. Megkülönböztetünk a part mellett stabil építményként felállított malmokat és hajómalmokat. A vízimalmok meghajtó szerkezete szerint külön osztályozást végezhetünk:

1. ) KANALAS MALOM-nak nevezzük a vízszintes síkban forgó vízikerékkel ellátott

malomszerkezeteket. Ezek energiahasznosítása alacsony fokú, áttételeket jellemzően e szerkezeteknél nem használtak. Teljesítményének fokozása a víz folyássebességének gyorsításával volt elérhető. Előnye abban állt, hogy egyszerű szerkezet lévén, kevesebbszer hibásodott meg. Hasonló elven működő, de jóval modernebb, XIX-XX. századi malomfajta, amikor a kanalas kerék helyére vízturbinát építenek. Ilyen turbinás megoldással működő malom volt Biba Károly ollári malma (ma: Kemendollár - Zala megye). A KvVL VI.8.b Szombathelyi Kultúrmérnöki Hivatal, Vízikönyvek, 41. doboz 604. tételszám alatt található iratanyagban megtalálható tervrajz vélhetően a malom 1914. évi átalakításának terve. Az 1914. február 12-én kelt műszaki leírás szerint „a malomfő egy turbinára vezető zúgóból és egy szabad zúgóból áll. A vízhasználat segélyével egy Pohl gyártmányú álló tengelyű 1,2 m futókerék átmérőjű francis turbina tartatik mozgásban, amely 1 méter hasznos esésnél 1880 liter másodpercenkénti vízbefogadó képességgel bír és így 18,8 lóerőt fejt ki." Érdekesség, hogy a műszaki leírásban megadott magassági pontok az ollári kastély (XIX. században gr. Festetits Tasziló birtoka) főbejárata előtti második lépcsőfok baloldalán található jelre, mint magassági pontra vannak vonatkoztatva.

2. ) FÜGGŐLEGES SÍKBAN FORGÓ VÍZIKEREKES MALOM

a. SZABADLAPÁTOS VÍZIKERÉK: e típus csak a víz mozgási energiáját hasznosítja. A vertikális kerékkel ellátott malmok közül az ősibb típus. Ennél a malomfajtánál már fogaskerék áttétellel is találkozhatunk. Lényegében római találmány, bár egyes elemei valószínűleg görög eredetűek. A vertikális vízikerék - attól függően, hogy magasról lezúduló víz vagy nyugodtabb folyam vize hajtja-e - lehet felül csapó vagy alul csapó. A forgástengelyhez közel hajtott vízikereket „derékba csapott"-nak nevezzük. Általában ezek a malmok egy fajta energiafelvevő szerkezettel működtek, de kivételek is vannak: Takács Herman jászberényi nyomdász „Album Lehel városáról" című munkája II. kötetében közli a jászberényi külső malom képét2. Ennek egyik vízikereke felül csapott volt, míg az összes többi alul csapott vízikerék elvén működött. A felül csapott vízikerekeknek további két fajtáját különböztetjük meg:

1 mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-1420.html

2 Pongrácz Pál: Régi malomépítészet, Műszaki Könyvkiadó 1967, 71. p.