A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 2. Csath Béla (nyugdíjas): Felszín alatti vízkutakás 1866-ig
Az 1859-60-as évből említésre méltó munkát végzett Bürgermeister Antal pesti kútmester Székesfehérváron 4 db 46-48 m-es szivattyús kutat készített a pályaudvar területén. Nyíregyházán a Hatzel-téren ké (5. kép) Ugyancsak ebben az évben Szatmárban készített 3 db fúrást: a Nagy piacon, az Irgalmas zárda előtt, valamint a Fa-piacon, szintén szivattyús kúttá képezték ki, melyek közül a második adta a legjobb vizet. Ugyancsak ebben az évben készített Seibert Antal kútmester, a Temes vármegyei Versecen a Fritz-féle gőzmalom részére eredményes kutat. 1864-ben Pöstyénben készült 4-5 db sikeres kút, míg 1860-65 között Hódmezővásárhelyen Bürgermeister Antal egy 126,5 m-es eredménytelen fúrást készített. Meg kell emlékezni a tárgyalt időben megjelent szakirodalomról:- 1836-ban a „Magyar Tudóstársaság” által közzébocsátott „Tudománytár” harmadik kötetében találkozunk az első magyar nyelven megjelent artézi kútfúrást tárgyaló tanulmánnyal, id. Derczeni Dercsényi József kir. tanácsos „Az artézi kutakról, honunkra alkalmaztatva” című munkájával, mely többek között már foglalkozott a geotermikus gradiens kérdésével is és a „Hőbuzgású” kutak alkalmazására is tesz javaslatot.
