A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
8. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 9. Dr. Kiss Keve Tihamér (MTA ÖK Duna-kutató Intézet): Hungarikum - film vetítése
2 Pénzes pér élőhely- a pisztrángos élőhelyen előforduló összes faj mellett apénzes pér dominál. Ezen kínül még számos más faj is előfordul, mint pl: domolykó, bodorka, vagy a fenékjáró küllő. Máma élőhely- a felső pisztrángos élőhely halfajai még előfordulhatnak, de már nem szaporodna ezen a szinttájon és már a pontyfélék dominanciája jelentkezi: máma, szélhajó küsz, Blicca bjoerkna karikakeszeg, paduc. Ragadozóként megjenik a csuka és a sügér. A fajok száma ezen az élőhelyen lényegesen nagyobb, mint a pisztrángokat jellemző élőhelyen. Dévér élőhely- a pénzes pér élőhely kísérő halai, melyek a sebes vízfolyásokat kedvelik, itt már hiányoznak. A márna is csak az áramló szakaszokon találja meg élőhelyét. Ezzel szemben a domináns fajok a tipikusan csendesebb vizeket kedvelők: dévérkeszeg compó ponty és a vörösszámyú keszeg. Tengeri torkolati lepényhal élőhely- ez a tengeri halak élőhelye, mint a lepényhalak, heringfélék, de megtalálható még a vágódurbics is. 1.2 Vándorlási típusok A halak vándorlását több tényező határozza meg. Alapvető vándorlási típus a passzív, lesodródással történő, illetve aktív vándorlási típusok. A monitoring tervezésénél a vízállapotokat minden esetben meghatározóak. (ívás, illetve nagyvíz után lárvalesodródás). A folyóvizek egymástól távolabb lévő rész élőhelyei különböző funkciókat töltenek be - ívó hely, táplálkozó hely, telelőhely - a halpopuláció fejlődése szempontjából. Ennek megfelelően az egyes élőhelyek közötti mozgást ívási vándorlásnak, táplálkozási vándorlásnak, telelőhelyre történő vándorlásnak nevezzük. Ezen felül olyan halmozgás is jelentkezik, mint a kompenzációs vándorlás, az egyes életterek újbóli vagy ismételt benépesítése, az állomássűrűség kiegyenlítése, a menekülési helyek felkeresése. Ezeknek az élettereknek az eléréséhez azonban mindenképpen szükséges a hossz-menti átjárhatóság, ugyanúgy, mint a fonatos mellékágak és a mellékvízfolyások elérhetősége. A halátjárók/hallépcsők vonatkozásában elsődleges szempont az ivóhelyre történő vándorlás biztosítása. A létesítmény működőképességének vizsgálata szempontjából, a vizsgálati időpont kiválasztásához ezért szükséges a hossz, - vagy keresztirányú vándorlásra hajlamos halfajok ivási időszakának ismerete. 2
