A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
8. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 9. Dr. Kiss Keve Tihamér (MTA ÖK Duna-kutató Intézet): Hungarikum - film vetítése
3 Ivási időszakok Pannonhalmi 2009 Harcsa Domolykó Jász Compó Márna Halványfoltu küllő Réti csík Folyami géb Szilvaorrú keszeg Fenékjáró küllő Kecsege Csuka Sebes pisztráng Süllő Garda Leánykoncér Balin Galóca Fürge csel le Magyar bucó Német bucó, Durbincs, Tiszai ingola Pénzes pér Dunai ingola Sügér Botos kölönte I. IV. V. VI. VII. VII. Vili. IX. X. Menyhal XI. XII. A halak hely kiválasztására nagymértékben hatással van a táplálékkínálat, ennek megfelelően az ilyen irányú vándorlás. Ritkán esik egybe a szaporodási élettér a legjobb táplálékozási hellyel. Általában a táplálkozási helyek a folyóvizek tápanyagban gazdagabb részein találhatók és nem az ívó helyek közelében. Ennek megfelelően nagyon sok halfaj ivadéka elhagyja az ívó helyet és máshol keresi meg táplálkozási lehetőségeit. A halak telelőhelyre történő vándorlása egy régóta ismert jelenség. A tavakban a hideg évszak kezdetével elhagyják a partmenti táplálkozási helyeket és mélyebb részeket keresnek fel. A természetes vízfolyásokban az öblök, állóvízi zónák, mellékágak, árterületek szolgálnak telelő helyül. Tekintettel az alacsonyabb hőmérsékletre télen a halak úszóképessége csökken, ezért az áramlás-szegény területeket keresik fel. A jégképződés előtt felkeresett csendes vizek védelmet nyújtanak a halaknak az elsodródás ellen. Szennyvízkibocsátók, nem megfelelő oxigén viszonyok, nagy árvizek, vagy alacsony vízállások a halaknál menekülési, kitérő, vagy elkerülő, visszahúzódó mozgást váltanak ki. Ilyenkor a holt -és mellékágakat, oldalágakat, vagy alsóbb területeket keresnek fel. Kedvező körülmények között a halpopulációk túltermelődése következhet be és megkezdődik az állománysűrűség kiegyenlítése. A felnövő nemzedék számára azonban csak meghatározott élettér és táplálékbázis áll rendelkezésre. Különösen a ritrális fajok, mint pl. a sebes pisztráng esetében a meglévő korlátozott életteret már az idősebb egyedek elfoglalták. 3