A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
8. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 7. Halasi-Kovács Béla - Penczi András - Janurik Endre - Jakab András (SCIAP Kutatás-fejlesztési és Tanácsadó Kft.): Automata vízanalitikai eszköz alkalmazásának lehetőségei a tógazdaságokban
AZ IZSÁKI KOLON-TÓ TÁJTÖRTÉNETÉNEK RETROSPEKTÍV ELEMZÉSE ÉS ÉLŐHELY-REHABILITÁCIÓJÁNAK MAKROFITON MONITORINGJA Hollósi Aranka1, Biró Csaba1, Biró Marianna2, S.-Falusi Eszter3 1 Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, 6000-Kecskemét, Liszt F. u. 19. 2 MTA Ökológiai Kutatóközpont, 2163. Vácrátót, Alkotmány 2-4. 3Szent István Egyetem, MKK NÖFI Növénytani Tanszék, 2100-Gödöllő, Páter K. u. 1. Kulcsszavak: élőhely-rahabilitáció, retrospektív, Kohler-módszer, Braun-Blanquet-módszer, hierarchikus klaszteranalízis Absztrakt Munkánk során az izsáki Kolon-tóra vonatkozóan retrospektív táj használati elemzést végeztünk a rehabilitációs munkák szükségességének igazolására. A végrehajtott három élőhelyrehabilitáció területén kialakuló makrofiton állományok fejlődésének nyomon követésére 2011- 2014 időszakban monitoring rendszert állítottunk fel. A lineáris elemek, pl. összekötő csatornák esetében a Kohler-féle szakasztérképezési módszert alkalmaztuk, míg a foltok esetében cönológiai felvételek készültek. A szegélyek vegetációját is felmértük, mert a szegélyhatás mellett vizsgálni kívántuk a depóniák növényzetét. A mintavételi egységek eredményeinek elemzését SYN-TAX programcsomag segítségével végeztük el, melynek során hierarchikus klaszteranalízist használtunk. Domináns fajként a közönséges rence (Utricularia vulgáris) terjedt el a területen, és a fehér tündérrózsa {Nymphaea alba) növekvő állományai voltak megfigyelhetők. A depóniák esetében gyomoknak köszönhető kezdeti erőteljes elkülönülés az évek során folyamatosan elmosódott. Bevezetés A 18. század második felétől a Kolon-tó vízellátása folyamatosan csökkent, a nyílt vízfelületek szinte teljesen eltűntek. Az antropogén hatásokkal párhuzamosan a tó természetes szukcessziója a tó élővilágának változását eredményezte (FEKETE, 1955). A Kolon-tó ezen formájában nem tudja betölteni a potenciális természetvédelmi, társadalmi, gazdasági szerepét, egyúttal hosszú távú fenntarthatósága is veszélybe került (VIDÉKI, 2008). A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság mederkotrással járó rehabilitációs munkát végzett. Az élőhely-rehabilitációs munkák tájtörténeti megalapozása a célállapot meghatározása miatt is kiemelkedő fontosságú. Vizsgáltuk, hogy a tó életében milyen tájhasználati változások következtek be, azokat milyen emberi hatások okozták, ezek a változások milyen természetvédelmi beavatkozásokat tesznek szükségessé. A rehabilitált területeken kialakított makrofiton monitoring rendszerrel a megvalósított beavatkozás után a növényzet állapotváltozásának nyomon követésére és értékelésére nyílik lehetőségünk. 1
