A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

8. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 7. Halasi-Kovács Béla - Penczi András - Janurik Endre - Jakab András (SCIAP Kutatás-fejlesztési és Tanácsadó Kft.): Automata vízanalitikai eszköz alkalmazásának lehetőségei a tógazdaságokban

Anyag és módszer

A tájtörténeti elemzés során felhasználhatók voltak az I. Katonai (1783) Felmérés térképei (ARCANUM, 2004), melyek 1:28.800-as méretarányban készültek II. József uralkodása idején, a

II. Katonai (1859) (TÍMÁR et al., 2006) és a III. Katonai (1881-83) (BISZAK et al., 2007) Felmérések térképszelvényei, melyek a kétszáz évvel ezelőtti állapotokba engedtek betekintést nyerni. Rendelkezésünkre álltak légifotók és műholdképek is, amelyek a közelmúltból szolgáltattak információt. Összefoglalóan a következő időpontokról készültek feldolgozott térképek: 1783, 1859, 1881-1883, és légifotók: 1950, 1965, 1980, 1986, 2005 és 2011. A térképi adatok elemzését ArcMap GIS 9.3 térinformatikai szoftverrel végeztük. A történeti térképeken és az archív légifotókon az egyes területhasználati, felszínborítási típusokat határoltuk körbe és azonos jelkulccsal származtatott térképen ábrázoltuk. A származtatott térképeken lehatárolt foltok (poligonok) élőhelyszintű beazonosításához Sípos Ferenc által 2005-ben elkészített élőhelytérképet használtuk fel. A térképek feldolgozásánál az 2011-es ANÉR (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer) kódokat használtuk a különböző foltok retrospektív elkülönítésére (BÖLÖNIetal., 2011).

A makrofiton monitoringot a Kolon-tavon végrehajtott három rekonstrukcióval érintett területen végeztük, amelyek az alábbiak:

1. „Élőhelyrekonstrukciós tevékenységek a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén” KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0014 projekt „Szegély- és nyíltvízi élőhelyek kialakítása a Kolon-tavon” beruházási elem területe. (Tókás, 1. ábra)

2. „Élőhely-rekonstrukció az izsáki Kolon-tavon” KEOP-7.3.1.2/09-2009-0009 projekt keretében vizesélőhely-rekonstrukcióval érintett terület. (Nagy-kotrás, 2. ábra)

3. A Kolon-tavon 1989-ben kialakított Öreg-kotrás területe.

A makrofiton vizsgálat során az Öreg-kotrás területén (2011, 2014) 5 db 1><1 m-es random kvadrátban végeztünk cönológiai felvételezést Braun-Blanquet módszer alapján (BRAUNBLANÖUET, 1951), ahol a fajok borítási értékeit %-ban adtuk meg. A tokák szegélyeinek botanikai vizsgálata során (2011-2014) szintén %-os borításbecslést végeztünk. A felvételek statisztikai kiértékeléséhez SYN-TAX programcsomaggal hierarchikus klaszteranalízist használtunk (Podani 2001).

A makrofiton felmérése az összekötő csatornákban (2011-2014) és a Nagy-kotrás területén (2014) a folyóvizekre vonatkozó európai szabványnak megfelelő (MSZ EN 14184:2004) Kohlerféle szakasztérképezési módszerrel történt (KOHLER, 1978; KOHLER-JANAUER 1995).

2