A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 27. Szurdiné Veres Kinga - Szalai József (Országos Vízügyi Főigazgatóság): A vízrajzi monitoring vizsgálata a Zagyva Szentlőrinckáta vízmérce-szelvény fölötti részvízgyűjtőjén
a meteorológiai viszonyokon kívül a földtani és domborzati viszonyok alapvetően befolyásolják. (Ezek részletesebb áttekintésére a 2,1 fejezetben került sor.). Ennek megfelelően a talajvíz térbeli eloszlása, a talajvíztükör mélysége sajátos képet mutat: összefüggő talajvízkészlet csak a vízgyűjtő alföldi területein fordul elő. A hegylábi felszínek alatt igen tagolt, elsősorban a kisebb-nagyobb patakok völgyeiben, völgytalpain tárható fel. Mennyisége a vízgyűjtő hegy- és dombvidéki részterületein csekély. Kitermelhető készlet ez utóbbi területeken csak lokálisan, egy-egy kedvező földtani adottságokkal rendelkező körzetben állhat rendelkezésre. A Zagyva forrásvidékén - a mellékvizeket is beleértve Salgótarján térségében - elhelyezkedő jellemzően keskeny völgyekben talajvíz jelenlétére nem lehet számítani. Az ezekben a jelentősebb mennyiségű allúviummal nem rendelkező, többségében vízzáró kőzetekbe törésvonalak mentén bevágódott völgyekben az árhullámok gyorsan levonulnak és a nyári, esetenként igen heves, jelentős mennyiségű csapadékot hozó zivatarok után gyakran kialakuló villám-árhullámok sem teszik lehetővé a talajvízkészlet tartós táplálását. Emellett különösen a nyári időszakban jellemző igen kis vízhozamok és a kisebb vízgyűjtővel rendelkező, ezért gyakran kiszáradó medrű völgyekben nincsenek meg a talajvíz kialakulásának és tartós fennmaradásának feltételei. A Zagyva vízgyűjtőjének egészét tekintve a Mátra tömbje teljes egészében részét képezi annak. A folyó közvetlen táplálásában azonban a tájföldrajzi szempontból hét részre osztott Mátrának csak a nyugati fele, pontosabban a Magas-Mátra központi térszínei és északi lejtői, a Nyugati-Mátra nyugati lejtői, az északon elhelyezkedő Mátra-lába vesz részt. (A keleti lejtők, a Déli-Mátra, Parád-recski medence, valamint a déli hegylábi felszínek [Keleti- és Nyugati-Mátraalja] vízfolyásai által szállított vizet a Tárná gyűjti össze.) A Zagyva felső-vízgyűjtője keleti részének felszín alatti (talaj- és rétegvíz) vízkészletét a Mátra orográfiai és földtani jellemzői határozzák meg. Ennek megfelelően a tényleges hegyvidéki területeken (Magas-Mátra, Nyugati- és Déli-Mátra) felszín alatti vízkészletre nem, legfeljebb jelentéktelen mennyiségű hasadékvízre lehet számítani. Talajvíz kialakulására, megjelenésére sincs lehetőség, előfordulása legfeljebb a helyi mélyedéseket kitöltő allúviumokban lehetséges. A ténylegesen hegyvidékinek tekinthető területeket körülölelő, alacsonyabb térszíneken azonban változatos mélységben és mennyiségben feltárható a talajvíz. A Mátra tömbjét északon, kelet-nyugati irányban megkerülő Zagyva völgyében Mátranovák- Mátraterenye térségéig (lényegében a sajátos alakú és helyzetű Mátra-lába területe) esetleg csak időszakos vízfolyással rendelkező mellékvölgyekben éppúgy, mint a Zagyva helyenként több km-re kiszélesedő, aszimmetrikus völgysíkjain már megjelenik a talajvíz. A forrásvidéktől Pásztó térségéig terjedő folyószakaszon a talajvíz mélysége a patakmedrek közelében, illetve az mellékvölgyekben 2-5 m terep alatti mélységben, a völgytalpaktól távolodva, a magasabb felszínek alatt 5-10 m, illetve helyenként 10-20 m, esetenként még nagyobb mélységben tárható fel. Mennyisége azonban nem számottevő, éppúgy, mint a térségben előforduló hasadékvizek esetében sem. A Zagyva Pásztó-Hatvan közötti szakaszán a szélesebb völgytalpon, illetve a jelentősebb vízhozam következtében a meder közelében, illetve a völgytalp adottságainak megfelelően - helyenként kiszélesedően - a terepszint alatt 0-2 m mélységben helyezkedik el a talajvíz. A Pásztó és Lőrinci közötti aszimmetrikus völgyszakasz, a Nyugati-Mátra felé viszonylag meredek emelkedőkkel, a Cserhát lapos hátai felé pedig enyhe lejtőkkel jellemezhető. Ennek megfelelően talajvíz a Zagyva bal partján, a Mátra-lába keskeny, déli irányban elnyújtott részterületén aránylag keskeny sávban fordul elő. Az orográfiai adottságoknak megfelelően a Nyugati-Mátra tömbje felé keskeny, a folyómederrel csaknem párhuzamos sávokban kis- 12 -
