A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 27. Szurdiné Veres Kinga - Szalai József (Országos Vízügyi Főigazgatóság): A vízrajzi monitoring vizsgálata a Zagyva Szentlőrinckáta vízmérce-szelvény fölötti részvízgyűjtőjén
eróziós völgyekkel szabdalt táj vízfolyások közötti hátain), illetve a Nyugati-Mátra Zagyva völgysíkj ával párhuzamos keskenyebb hegylábi területén csernozjom barna erdőtalaj alakult ki. A Zagyva völgysíkján és jelentősebb patakok, így a Bér- és Szuha-patak völgyében réti öntéstalajok tárhatók fel. A Mátra talajai - a felszín tagoltsága miatt - változatosak lehetnek: a tömör kőzetfelszínek (andezit, riolit, tufák) és az azokat fedő vékony, jobbára agyagos talajok, a mélyedésekben lassan töltődő tavak apró lápos szigetei, illetve az északi részén keskeny kelet-nyugati sávban húzódó erubáz és fekete nyiroktalajok. Ez utóbbi előfordul a Medves-vidék bazaltos tanúhegyein is. A Cserhát déli elvégződésén a Gödöllői-dombság homokos-löszös üledékein agyagbemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek alakultak ki. A délkeleti táj határ felé közeledve - az egyre alacsonyodó dombsági térszíneken különféle típusú csernozjom talajok az elterjedtek. A Tápió völgyét lápos réti talajok, a Zagyva-medence hordalékkúpokkal szegélyezett alföldi peremvidékét különböző típusú csernozjom talajok és réti talajok jellemzik. A vízgyűjtő lefolyásviszonyai értékelése szempontjából elengedhetetlen, hogy a talajok minősége mellett azok eróziónak kitettsége, illetve erózióval való érintettsége is értékelésre kerüljön. A Zagyva vízgyűjtőjének magasabban fekvő dombsági és hegyvidéki területein a talajok a VI-VIII minőségi osztályba tartoznak (talajértékszám: 40,1-20,1). A Cserhátalja talajai kedvezőbb tulaj donságúak (IV. osztály, 60,1-70 talaj értékszám). A tájegység északi részén kisebb kiterjedésű V. (50,1-60 talaj értékszám) minőségi osztályba sorolt terület helyezkedik el. A Zagyva és a jelentősebb patakok allúviumait a VI. osztályba sorolták. Talajerózió szempontjából elsősorban a mezőgazdasági művelés alatt álló magasabb térszínek veszélyeztetettek: ezeket nagymértékű eróziós talaj veszteség jellemzi. A szintén mezőgazdasági művelés alatt álló, de alacsonyabb területeken közepes erózió figyelhető meg. A Zagyva völgysíkj án és a jelentősebb patakok völgyeiben talajerózió alig-alig mutatkozik: gyakran a magasabb térszínekről lehordott s elszállított talaj akkumulációs zónái. (A töltésekkel védett folyószakaszokon ellenben az erózió által megbontott, majd mobilizált talaj továbbszállítása zajlik.) 2.4 Területhasználat, beépítettség, növénytakaró A vízgyűjtő lefolyásviszonyait a területhasználat, illetve az azt gyakran kísérő talajerózió is jelentősen befolyásolhatja. A vidék természetföldrajzi kettőssége - a hegyvidékek és az alföldi térszínek viszonya - ebből következően a természeti erőforrások - ökoszisztémaszolgáltatások különbözősége - a vízgyűjtő társadalmi-gazdasági jellemzőin is tükröződik. Déli, alföldi részén a Közép-Tisza vidék északi része hordalékkúp-síkságán a mezőgazdasági hasznosítás mellett védett legelők, rétek is találhatók. Területhasználat szempontból jelentős az alföldi területeken folyó mezőgazdasági tevékenység, melyen belül fontos szerepet játszik a szántóföldi művelés, elterjedtebb kultúrái a gabonafélék közül a búza, kukorica, őszi árpa, a Jászságban a növekszik a zöldségtermesztés leggyakoribb a paradicsom és a paprika. Kiemelkedő a Gyöngyös környéki szőlővidék bortermelése, valamint a Galga-völgyi üvegházas, fóliás kertészet. (Zagyva-Tarna tanulmány, 1998.) A Jászságban, a Tápióvidéken és a Hatvani-síkságon a fűzligetek, a pusztai és gyöngyvirágos tölgyesek, valamint a tölgy-kőris-szil ligeterdők dominálnak. Jellemzőek a sziki rétek, szikes puszták is.- 8 -
