A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 17. Dr. Kozák Péter (ATIVIZIG): Területi vízgazdálkodás időszerű kérdései
A síkvidéki belvíztározók alapvetően a morfológia adottságokhoz igazodva kerültek kijelölésre. Mivel a síkvidéki területek szempontjából a vízhiányok mérséklése is jelentős feladat, így ezen morfológiai szempontból alkalmas tározási helyek több esetben vízkészlet megőrzési céllal is igénybe vannak véve. A belvízi és az aszálykár megelőzési célú tározási gyakorlat sokszor ellentétes időbeli ütemezést jelent minek következtében esetileg jelentős térfogatok igénybe vehetősége üzemrendi nehézségekbe ütközik. A síkvidéki tározók üzemeltetési problémája a feliszapolódás jelensége, amely jelentős tározási kapacitás csökkentést eredményezhet. A feliszapolódás csak folyamatos kotrási tevékenységgel kezelhető helyileg. Mivel ezen tározók általában vizes élőhelyek is, így csak különleges engedélyezési eljárást követően kezdhetők meg a szükséges kotrási munkálatok, ami az eredményes feladatellátást akadályozza. A meglévők tározók esetében a tulajdonos érdeke a tározótér komplex hasznosítása, ennek feltétele lehetőleg az év során a lehető leghosszabb időszakra kiteljedően a tározó feltöltése. Hiszen csak ilyen körülmények között lehetséges a haltenyésztés, illetve a horgászati hasznosítás feltételrendszerének biztosítása. Ezáltal a belvizek kezelés/megőrzése szempontjából fontos tározási térfogatok „esnek ki” a rendszerből, amellyel a vízrendszer üzembiztonsága csökken. A tározótulajdonok jelzései alapján fel kell készülni azon jogi helyzetre, amikor a tározó tulajdonosa térítést kér a belvíz betározásáért, hiszen ezáltal a tulajdonából/termelő eszközéből kitermelhető haszna csökken. nagy alapterület következtében általában nincsenek egységesen állami tulajdonban, hanem jellemzően összetett tulajdonosi szerkezettel rendelkeznek (nagyszámban osztatlan közös tulajdonúak). 1.5. A rendszerek méretezési környezetévek összefüggő megállapítások A fenti okok miatt egyértelmű, hogy a külterületi vízrendszerek méretezése és kialakítása lefolyási viszonyok adott feltételrendszere mellett volt hiteles. Amikor az antropogén környezeti elemek megváltozása megkezdődött, már a rendszerek teljesítőképessége csökkent. A változások mértékének növekedésével a hatékonyság csökkenése volt tapasztalható. 1.6. A fenntartást biztosító gazdasági környezet változásának hatása a síkvidéki vízrendszerek hatékonyságára A vízrendszerek hatékonyságával kapcsolatosan az antropogén elemek között kell említeni, a rendszerek üzemeltetésére fordítható anyagi eszközöket is. Sajnálatosan már a kiépítést követően sem álltak kelő mértékben rendelkezésre a szükséges fenntartási források, melyek következtében a kiépítéskori -jelentős bizonytalanságokkal terhelt- teljesítőképesség is szignifikánsan romlott. A belvízrendszerek kiépítési kapacitásainak fenntartása érdekében a folyamatos finanszírozási háttér biztosítása nélkülözhetetlen. Ennek hiányában -mely egyaránt kiteljed a fenntartási költségek volumenére és folyamatos biztosítására- a rendszerek működésében zavar fog keletkezni. Lecsökkenek az elvezetési kapacitások, melyek következtében a vízgyűjtőkről nem a meghatározott ütemben távoznak a vizek, így elöntések keletkeznek. A belvízi eseményekhez kapcsolódóan jelentkező finanszírozási lehetőségek -azok mértéke miatt- a rendszer vízlevezetési viszonyainak jelentős mértékű javítását, hanem a leginkább érintett területekre biztosít beavatkozási lehetőségeket. Ennek következtében -habár összegszerűen jelentős
