A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 17. Dr. Kozák Péter (ATIVIZIG): Területi vízgazdálkodás időszerű kérdései
források kerültek felhasználásra- mégsem javulnak a vízelvezetés feltételei, nem csökkennek a belvízi elöntések nagyságai évről-évre. A belvízrendszerek működésével kapcsolatban a fentiek alapján megállapítható, hogy azok hatékonysága és a belvízi elöntések megjelenése/megszűnése közötti kapcsolat Kozák 2015. alapján nem tekinthető feltétlenül okszerűnek. A belvizek kezelésével kapcsolatban az antropogén hatások csak korlátozott beavatkozásokat tesznek lehetővé a belvizek kezelésében. A szakirodalomban hozzáférhető hidrológiai mértezési eljárások csak meghatározott természeti/antropogén környezetben alkalmazhatóak. A rendszerek működését leíró hidraulikai méretezési eljárások a valós működési feltételek között gyakran nem nyújtanak reális információkat a vízszállításról, hiszen a kialakuló üzemállapotok lekövetése hagyományos méretezési eljárásokkal rendkívül időigényes, továbbá általában ezen rendszerek üzemeltetése a sok évtizedes gyakorlat/megszokás alapján történik nem pedig a üzemállapotok dinamikájának következtében. A szakmai gyakorlat nem követte a környezeti elemek megváltozását, melynek következtében a rendszerek hatékonysága a tervezési/építési időszakban fennálló bizonytalanságokhoz képest is tovább romlott. 2. Javaslat a síkvidéki vízrendezés komplex felülvizsgálatára A megváltozott földtulajdonosi területhasználati feltételrendszer következtében a vízelvezető rendszereket érő hidrológiai terhelések újraértékelése nélkülözhetetlen a rendszerek jövőbeni eredményes üzemeltetéséhez. Tekintettel azon jogszabályi környezetre, mely alapján a vízrendszerekkel kapcsolatos feladatok jellemzően az államra hárulnak a jövőben fontos, hogy valós és reális áttekintés álljon rendelkezésre a síkvidéki vízelvezető rendszerek valós elvezetési képességéről. Meg kell határozni a rendszerszintű felülvizsgálat metodikai elemeit alapozva arra, hogy a területhasználat és az agrotechnika aktuális adataira vonatkozóan nagyszámú távérzékelt adat keletkezett és férhető hozzá az agrárágazatban. A rendszerszintű vizsgálatoknak a hidrológiai viszonyokon túlmutatón a földtulaj donositerülethasználati és az agrotechnikai környezet feltárására is ki kell teijedniük egységes elvek szerint. A felülvizsgálatok során azonosítani kell az összegyülekezett vizek mértékadó mennyiségét és elvezetési irányait. 2.1. A vízrendszereket érő terhelések A vizsgálatok fontos része a terhelések részletes elemzése. A felszíni vizek összegyiilekezése eredményeként keletkező terheléseken túl az antropogén hatások következtében előálló terheléseket is meg kell határozni. A korábbi vizsgálatok mennyiségi szemléletű elemzésén túlmutatóan figyelembe kell venni a terhelések dinamikáját is -főleg a belterületi és a külterületi rendszerek kapcsolódási pontjainál-. Az antropogén terhelések esetében indokolt azok vízminőségi következményeinek elemzése is. A belterületekről megvalósuló levezetések vonatkozásában fel kell tárni a lefolyások késleltetésének hozzáférhető eszközrendszerét egyrészt a belterületi tározások, másrészt a „Zöld Infrastruktúra rendszerek” alkalmazásával törekedni kell a lefolyások késleltetésére, a beszivárgás és tározás szerepének fokozására. 2.2. A talaj tározási kapacitásának vizsgálata A vízrendszerek teljesítőképessége szempontjából a talaj vízgazdálkodási tulajdonságainak aktuális állapota rendkívül fontos. A talaj tározási potenciálja jelentősen meghatározza a felszín közeli rétegek vízkészlet gazdálkodási állapotát ezáltal befolyásolni képes akár a belvízi
