A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)

2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 29. Petróczki Zsófia (ÉDUVIZIG): Az 1965. évi árvíz során kialakult altalajproblémák és visszatérésük napjainkban

3.1.

Altalaj problémák a Duna jobb part mentén

A Duna jobb parti védvonal mentén a 80-as évek elején számos holtág-keresztezést azonosítottak, melyeknek jelentős szerepe van a buzgárok kialakulásában.

A 2002. évi feltöltés ellenére Nagybajcs térségében erős fakadóvíz képződés mellett buzgárcsoport és felpúposodás jelentkezett a Pallagi-tónak nevezett területen. A buzgárcsoport a 8+600 tkm szelvénynél tört fel és 8 db közepes vízhozamú buzgárból állt egy körtöltéssel határolt ellennyomó medencén belül. A buzgárok kis hordalékszállítással működtek. A töltéstől legtávolabbi buzgár a nagy vízmélység miatt nem volt megközelíthető és a töltéslábtól kb. 15 m-re tört fel. A területen két nagyobb területű felpúposodás is jelentkezett, mely során a gyepszőnyeg gyökérzetével átszőtt, erősen vízzáró réteg szakadt el az altalajtól.

13. kép Nagybaj esi buzgárcsoport /2013./

A Vámosszabadi-határátkelőhely alatt, a 11+038 tkm szelvényben egy buzgár jelentkezett az ellennyomó medence lábától kb. 2 m-re jelentkezett fákkal és bokrokkal sűrűn benőtt területen.

14. kép 11+038 tkm szelvényben feltört buzgár

Az árvizet követő buzgárfeltárás alkalmával, melyet dr. Nagy László geotechnikai szakértő vezetett, kb. 5-8 cm átmérőjű buzgárjárat került feltárásra mintegy 1 m mélyen az agyagréteg alatt. A feltárt járat vízszintesen 15-20 cm szélesre, függőlegesen kb. 5 cm magasra bővült. A buzgár környezetében a buzgárképződésre legveszélyesebb egyenlőtlenségi mutatójú (Cu<5) finom homoktalaj is feltárásra került, mely folyósodásra erősen hajlamos. A buzgár helye a környék mélyvonulata, nem kizárt a feltöltődött holtág.

10