A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 29. Petróczki Zsófia (ÉDUVIZIG): Az 1965. évi árvíz során kialakult altalajproblémák és visszatérésük napjainkban
15. kép A buzgár függőleges járata a 11+038 tkm szelvényben 16. kép A buzgár vízszintes járata a 11+038 tkm szelvényben A Vámosszabadi-határátkelőhely felett, a 11+897 tkm szelvényben egy buzgárcsoport alakult ki a mentett oldali ellennyomó medence lábától 1-5 m-re fás, bokros területen. A buzgárok sok, kb. 4 m -nyi anyagot hordtak ki. 17. kép Buzgárcsoport a 11+897 tkm szelvényben A buzgárfeltárás alkalmával buzgárjárat nem volt fellelhető, feltehetőleg az eltelt idő alatt a kialakult buzgárjárat betömörödött. A két nagyobb buzgár mellett egy nagyobb felpúposodott rész helyezkedett el, mely a gátőr elmondása szerint egy korábbi árvíz során megemelkedett és megmaradt. A megbontásával szürke finom homok került azonosításra. Elképzelhető, hogy a víz ezt a finom homokot is kimoshatta az árvíz idején. Ebuzgárok környezetében is a buzgárképződésre legveszélyesebb egyenlőtlenségi mutatójú (Cu<5) finom homoktalaj került feltárásra, mely folyósodásra erősen hajlamos. Mélyen (4,3 m alatt) kavicsos homok réteg is jelentkezett, de a számítások alapján, ilyen mélységében a jó vízvezető réteg hatása korlátozott buzgárképződés szempontjából. 11
