A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 17. Kerékné Tóth Beatrix (ÉDUVIZIG): Az Ikva-völgy árvízi biztonságának fejlesztése árvízcsúcs-csökkentő tározók figyelembevételével
1991. május 17-19. között időszakban 117 mm csapadék hullott Sopron térségében és 200 mm az Ikva-patak ausztriai vízgyűjtő területén. A megáradt patakok kiléptek medrükből. Az Ikva-patak veszélyeztette a Híd utca alatt városrészt, a Rák-patak az Ady Endre úti lakóházakat. 1996. szeptember 21-23. között Sopron térségében 100 mm csapadék hullott. A megelőző napokra is a kisebb intenzitású, de tartós esőzés volt jellemző. A levonuló árvíz hozama hasonló volt az 1965. áprilisában levonult árvízi hozamhoz (40 m3/s). Az Ikva-patak kilépett medréből a Ferenczy J. utcai gyaloghíd alatt a bal parton, a Virágoskert utcai új hídnál , az Ikvasoron , a Festőköznél és a Pap-réten. A Rák-patak kilépett medréből a Hajnal-téren, megrongálta a mederrézsűt az Erdei Iskolánál és a Laktanya utca melletti mederszakaszon. A védekezés közerő bevonásával (katonaság, tűzoltóság, diákok) zajlott. 2006. február 20-22-én levonuló árhullám nem okozott jelentős kártételt, de ráirányította a figyelmet újabb veszélyeztetett területekre (Bajnok u.) (Juhász et.al, 2008) 2014. szeptember 12-i éjjeli nagycsapadékok hatására igen intenzív árhullám alakult ki el a Liget- és az Ikva-patakok felső szakaszán. 2014. szeptember 13-án reggel az Ikva-patak soproni vízmércéjén a vízállás elérte az önkormányzatok riasztására megállapított szintet. A Liget-patakon jelentős völgyi elöntés keletkezett Sopron város felett, valamint az Ikva-patakon igen intenzív áradás volt tapasztalható. (.ÉDUVIZIG, 2014) A Pinnyei közúti-híd bal parti hídfőjén került elhelyezésre az Ikva-patak egyik legelső, ma már nem üzemelő vízmércéje. A pinnyei közúti híd az Ikvát a 26+584 km szelvényben keresztezi. A helyi lakosság kiemelt érdeklődésére utal az a tény, hogy a bal parti hídfőn vízmérce mellett számosjelentősebb árvíz tetőző szintjeit is feltüntették. 3. Az Ikva-patak magyarországi szakaszának vízrendezési problémái Az Ikva-patak magyarországi szakaszának alapvető mederrendezési problémáját az okozza, hogy a patak mértékadó nagyvízhozamát az alsó, mintegy 10 km-es szakaszának kivételével nem képes kiöntések nélkül levezetni. Erre a tényre rávilágított az 1996. évi árhullám, mely Sopronban is, és az egész Ikva-völgyben jelentős károkkal járó elöntéseket okozott. A Sopron alatti szakaszon illetve az Arany-patak torkolata alatt a meder feliszapolódásának illetve egyéb elfajulásainak (rézsű súvadások, benőttség, cseijésedés) következtében már a közepes nagyvízhozamok (10-15 m /s) is közel telt mederrel, helyenként völgyfenéki elöntésekkel vonulnak le. A helyzet rendezésére több tanulmányterv és egyéb tervdokumentáció is készült. 3.1 A mederrendezési problémák megoldására javasolt intézkedések A 2001. évben készített tanulmányban a főmeder vízszállító képességének ellenőrzését számítógéppel, permanens hidraulikai modell segítségével végezték el. Megállapították, hogy a belterületi medrek vízszállító-képessége még a 3 %-os árhullámok biztonságos levezetését sem teszi lehetővé, ugyanakkor az a külterületeken a közepes nagyvízhozamok (10-15 m /s) is közel telt mederrel helyenként völgyfenéki elöntésekkel vonulnak le. Az árapasztó medrek és völgyek vízszállító képességének fenntartását különösen a műtárgyak térségében fokozott karbantartással biztosítani kell. Az Ikva völgy árvízvédelmi helyzetével kapcsolatban általánosságban megállapítható, hogy az 1970-1990 közötti száraz időszak elterelte a figyelmet az árvízveszélyről. Sok helyen megszüntették az ártéri nyílásokat, átvágták a védelmi és lokalizációs depóniákat, a betorkolló 6
