A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 17. Kerékné Tóth Beatrix (ÉDUVIZIG): Az Ikva-völgy árvízi biztonságának fejlesztése árvízcsúcs-csökkentő tározók figyelembevételével
csapadékcsatornák torkolati zsilipjei, csappantyúi tönkrementek. A völgy vízszállításában részt vevő árapasztó medrek, völgyek tulajdonviszonyai tisztázatlanok, rendszeres karbantartásuk elmarad, benőttek vízszállító képességük lecsökkent. A települések belterületi szakaszának esetében olyan megállapításokat tettek, hogy a jelenlegi helyzetben a belterületi medrek nem képesek az NQi%-os árvízhozam károkozás nélküli levezetésére. A mederrendezési problémák megoldására általánosságban az alábbi beavatkozások lehetségesek: • a meder vízszállító-képességének j avítása szelvénybővítő kotrással depónia építéssel illetve kiegészítéssel • a völgyi természetes tározódás j avítása • árvíztározás, árvízi szükségtározás • komplex, többcélú tarozás • a települést elkerülő árapasztás régi malomárkok, meglévő mélyvonulatok felhasználásával • a külterületeken kiöntött víz lokalizálása a belterületek előtt Mindkét, már említett tanulmány (2001, 2007), részletesen vizsgálta eproblémák megoldhatóságát. Fontos megállapítás volt mindkét esetben, hogy csupán a vízszállító-képesség növelésével gazdaságosan és komplexen az Ikva-völgy árvízvédelmi helyzete nem oldható meg. Mindenképpen szükséges az árhullám-csúcsok tározással való csökkentése. A későbbiekben ismertetésre kerülő tározókat minden esetben az Ikva-patak mértékadó nagyvízhozamaira méretezték. A vízhozamok meghatározását az Ikva-völgy hidrológiai idősorai alapján végezték. 4. Árvízhidrológiai vizsgálatok az Ikva-patakon Az Ikva-patak vízgyűjtőjének hidrológiai célú adatgyűjtését a múlt század közepén kezdték meg, amikor az Ikva-patakon Fertőszentmiklóson valamint a Kardos-éren Csapodon vízmércéket telepítettek 1951-ben és rendszeres vízhozam-mérések kezdődtek. Az 1960-as évek elején Pinnyén is vízmérce állomás létesült, melyet egészen 1981-ig észleltek. E mérce kiváltására Nagyiózs határában regisztráló vízmérce és vízhozam-mérő műtárgy épült. 1993-ig a Nagyiózsi és Fertőszentmiklósi vízmércéken párhuzamosan történt a vízállás regisztrálás. 1993- ban a Fertőszentmiklósi vízmérce felhagyásra került. 2003-ban a Nagyi ózsi vízmérce annak nehéz megközelíthetősége és fenntarthatósága miatt kikerült a vízrajzi törzshálózatból, és 2004 óta ismét Fertőszentmiklóson üzemel vízrajzi törzsállomás (T04517). Az Ikva-patakon ezek mellett Sopronban a Sós-patak torkolata alatt üzemel regisztráló vízmérce (110023), mely 1973-tól napjainkig rendelkezik napi vízállás és vízhozam idősorral. További mérőállomások találhatók még az Ikva-patakon Tőzeggyármajomál (110030) a patak torkolata közelében, az Arany-patakon Nagycenknél (T00026), a Rák-patakon Sopronban (Bánfalván) (110008), valamint a Kardos-éren Pusztacsaládon (T00025). A mértékadó nagyvízhozamok meghatározása az Ikva-patakon Az Ikva-patak mértékadó nagyvízhozamait a rendelkezésre álló idősorok statisztikai vizsgálatával valamint az 1965-ös mértékadónak tekintett árhullám zavartalan árhullám-képeinek megszerkesztésével állították elő. 7
