A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 4. Kajcsa Zsuzsa (KÖTIVIZIG): Nagy tervek árnyékában - Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig
melyek a földet kitermelik, és a parton kijelölt helyre szállítják. A 3-4 m mély víz alól kotrógépekkel termelik ki a földet. Ezek a gépek 800-1000 köbméter földet termelnek ki naponként. E nagymértékű gépesítés segítségével a Duna-Tisza csatorna 22,5 kilométeres szakaszát, mely a csatorna egész hosszának körülbelül negyedrésze, még ez évben megépítik. (A még ez évben elkészülő Duna-Tisza csatorna mellékcsatomával együtt a 60 ezer hold öntözését biztosítja. MTI 1949. augusztus 4.) [3] Az építési munka teljesítéséről az Országos Vízgazdálkodási Hivatal a Duna-Tisza-csatorna egyes munkáinak felülvizsgálatáról szóló irataiból [7] tájékozódhatunk KÖZLEKEDÉS ÉS POSTAUGYI MINISZTÉRIUM XIII VÍZGAZDÁLKODÁSI föosztálv (ORSZÁGOS VÍZGAZDÁLKODÁSI HIVATAL) Iki a tószám: _ _ 8765/3/1o/-X /I95ÜJ. tt szám • \ JCX.Il/2.«_ us íztály. (»színiv vezető : Dr. Kosanyi Emil Klöadft A4 Előírni h7.6ma : „ I'tóira 1 szórna: Kapcsolatos ügy irat számú: ^t ÍÍtbs : Duna-Tisza-csatorna egyes munká" Tatainak: felülvizsgálata. I.i'hsa : Kiadás dűlt: XIIl/l. osztály. Az OVH felülvizsgálati iratának fedlapja (forrás [7]) Az 1951 januári keltezésű ügyirat az 1948 évi költség előirányzat szerint 6,7 millió Ft (a teljes előirányzat 25%-a) értékű munka - Duna-Tisza csatornán létesített 4 ideiglenes fahíd provizórium, az árvízi elzárás, a hossz-szállításos kordélyos földmunka és az ifjúsági kézi erejű keresztszállításos földmunka, valamint a Dunaharaszti közúti híd építésének és a kisajátítások leszámolási iratait tartalmazza. Ezen munkák összköltsége 4,9 millió Ft volt. A legjelentősebb eltérést az okozta, hogy a két véglegesnek tervezett közúti híd helyett lényegesen kisebb költségű, ideiglenes vastartós fahíd épült. Nem épültek meg a tervezett csatorna őrházak. Az elkészült földmunka mennyiségéről kevés információnk van. Az alkalmazott kotró gépek teljesítménye elmaradt a kívánatostól. Az építéshez rendelkezésre bocsátott gépek műszaki színvonalát jelzi, hogy az 1948-ban készült költségvetésben a kotrók helyreállítására jelentős összeg (1,270 millió Ft) volt előirányozva. A leszámolás alapját képező 1950. júliusi felülvizsgálati jegyzőkönyv előadja, hogy az 1949- re tervezett gépi erejű földmunkát a gépek kis teljesítménye, illetve a traktorok meg nem érkezése miatt, a kivitelező nem tudta határidőre teljesíteni, ezért szükségessé vált mintegy 20.000 m3 kordés munkával való elvégzése. További érdekes adatokat tudhatunk meg a munka állásáról az 1950 július 5-i, a Torontál kotró munkájával kapcsolatos értekezlet jegyzőkönyvéből. [7] A bizottság a kotró eddigi
