A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 4. Kajcsa Zsuzsa (KÖTIVIZIG): Nagy tervek árnyékában - Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig
hogy két ezertonnás uszály kitérhet egymásnak. Gyón alatt szivattyútelep épül, a csatornát 34 híd íveli majd át, azon kivid kilenc kikötőt építenek. A csatorna várható forgalma megközelíti a hárommillió tonnát. Teljes kiépítése 350 millió forintba kerül, és 5-6 esztendeig tart. Az első három évben megépülő 22 kilométeres szakasz eléri a pestvármegyei főcsatornát, azt ellátja vízzel s így nagy területek öntözését teszi lehetővé. Ennek a szakasznak munkálatai 1950. június 1-ére elkészülnek”... Az ünnepséget Tildy Zoltán beszéde zárta. A köztársasági elnök nagy tetszéssel fogadott beszéd után a nemzeti zászlócskákkal megjelölt helyre ment, ásót vett kezébe s kiemelve az első ásónyi földet, azt a készen álló talicskába helyezte. Utána nyomban a Rákóczi induló hangjai mellett megindult a munka, az ifjúság munkabrigádja és a kubikusok hada nekilátott a föld kiemelésének. ” Az építés ütemezése Az építés ütemezésébe többször beleszólt a politika. Az építés terv elfogadása és a kivitelezés megkezdése közötti időszakban az építés feltételeit lényegesen módosító döntések születtek: A Tervhivatal és a FÉKOSZ közötti tárgyalás eredményeként 600 főnyi kubikus csoport azonnali munkába állását rendelte el. A Magyar Ifjúság Országos Tanácsának kívánsága szerint a Tervhivatal ifjúsági rohamcsapatot állított be a csatorna építésére. A torkolati szakaszon tervezett beavatkozásokra kiírt pályázatot a Földművelésügyi Minisztérium eredménytelennek nyilvánította, és a csatornaépítési kirendeltségét a munkák házi kivitelben való elvégzésére utasította. Az államosítás során állami tulajdonba került kotrógépek legcélszerűbb kihasználása érdekében a Mélyépítő Igazgatósággal egyeztetve kidolgozták, mely államosított kotrógépek álljanak munkába a csatornán. A legfontosabb változást a 3. éves terv azon rendelkezése okozta, mely szerint, a havi költség összegek növelésével az 1950. július 31-ig előirányzott munkákat már 1949. december 31-ig be kell fejezni. Előírták továbbá, hogy a Duna-völgyi Lecsapoló Társulat területének északi részén való öntözéshez szükséges vizet - a keresztező XXX. és Szittyó csatornákon keresztül -1949. év májusától a DTCs-ből kell adni. [5] A változások átvezetése érdekében az építés 1947-ben jóváhagyott tervét 1948. júniusában módosították. A módosított 3. éves ten> tartalma A Duna-Tisza csatorna Kirendeltség által kidolgozott terv szerint 1949. december végéig elkészül a csatorna 22,5 km hosszú kezdeti szakasza félszelvénnyel, mint öntöző főcsatorna kilométerenként 2,26 cm fenékeséssel, a Dunaharaszti kiágazásnál 93,70 mAf, a Dunavölgyi-Főcsatomába való betorkolásnál 93,20 mAf. fenékszinttel. A hajózható szelvény csak a folyásirány szerinti jobb oldalon alakítják ki. 2,0 m-es padka és 4,0 m széles vontató út is létesül. A csatornán öt közúti hidat terveztek, ebből a három éves terv keretében három végleges vasbeton híd épül, míg kettő pedig híd provizórium. A közúti hidak mellett összesen 5 db őrházat terveztek. [5]
