A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
8. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 1. Déri Lajos - Horváth Gergely - Tóth Julianna (SOLVEX): Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja
melynek megvalósításával kialakult a Püspökerdei-holtág. Ez Győr belterületi részén, üzemelő vízbázis területén helyezkedik el. Mivel a kitermelt anyag elhelyezését csak rendkívül költségesen lehetett volna megvalósítani, így deponálását csak helyben, a vízbázis védőidom területén végezhették volna el, ami nem kivitelezhető, így a holtág rehabilitációjára a projekt keretein belül sajnos nem került sor. Iparcsatorna Az első világháború végén (1915-18 között) a Győrött létesítendő ágyúgyár számára épült Iparcsatorna a 11+495 fkm szelvényben ágazik ki a Mosoni-Dunából. A 4 km hosszú hajózó csatorna és a végén kétágú kikötőmedence építését végül 1924-ben fejezték be, melyet azonban az ipartelepítés tervének megváltozása miatt eredeti céljára nem használták. A csatorna napjainkra jelentősen feliszapolódott, kotrása, rehabilitációja szükségessé vált. Az Iparcsatorna beavatkozását több alkalommal módosítani kellett, mivel a belterületi adottságok rendkívül szűkös területet biztosítottak a kitermelt anyag elhelyezésére. Jónási-ágrendszer A Jónási mellékág a Duna egy elöregedett mellékága, amelyből ágazott ki korábban a Mosoni-Duna. A mellékág korábbi kiágazása a főmederből a dunacsúnyi duzzasztó alvizén helyezkedik el. Egy szakaszának fontos vízpótló szerepe van, a dunacsúnyi törpeerőművet köti össze az 1. számú zsilipen keresztül a magyar oldali szivárgócsatomával, amely zsiliprendszerével a Mosoni-Duna és részben a hullámtéri vízrendszerek vízpótlását biztosítja. A korábbi állapotokban is elsődleges cél volt a Mosoni-Duna vízpótlásának biztosítása (akkor szintén mesterséges medren, két az óta felhagyott zsilipen keresztül). A Mosoni-Duna vízpótlását biztosító kiágazás alatt a meder nem kapott funkciót, és vízpótlása csak árvízkor volt megoldott. Elegendő vízpótlás hiányában, és az időközben kialakult medersüllyedéssel járó vízszintsüllyedések miatt a mellékág gyakorlatilag szárazra került. Az utóbbi évtizedekben az ág már árvízi időszakban is alulról, a Duna irányából töltődött fel, ami a mellékág rendkívüli feltöltődését tovább gyorsította. Jelenlegi állapotában a vízterei egymástól, és a Dunától nagyrészt elszakadtak, a felszíni vízpótlás hiánya miatt a talajvízszint befolyásolja a kialakuló szinteket. Ugyanez igaz a területen lévő mellékág rendszerre is (Homoki mellékág és vízpótló ágak), a rehabilitáció ezekre is kiterjed. A mellékág rendszer rehabilitációjára vízpótlási és élőhely rekonstrukciós céllal került sor. A vízpótlási cél keretében olyan vezérárkot terveztünk kialakítani, amely minden irányból lehetővé teszi a mélyterületek elérését és állandó vízborítottságát. A másik cél volt, hogy a vízpótló meder önmagában is élőhelyként funkcionáljon. A meder meredek rézsűvel került kialakításra, hogy természetes folyamatként mederelfajulások alakuljanak ki, ezzel is elősegítve az önálló élőhely-jelleg kialakulását. A Jónási-ág és a Homoki mellékág rendszer rehabilitációját az nehezítette, hogy teljes területe a hullámtéren helyezkedik el, ahol az anyag elhelyezése nagy körültekintéssel, a lefolyási viszonyokat kedvezőtlenül nem befolyásoló módon történhetett. 14/18
