A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
6. szekció. VÍZÉPÍTÉS - 7. Kőváriné Szabó Erzsébet (KÖVIZIG): 47-es számú főút Békéscsaba és Orosháza közötti szakasza burkolat megerősítéséhez és párhuzamos kerékpárút építéséhez kapcsolódó csapadékvíz elvezetés vízjogi engedélyes terve készítésének tapasztalatai
12 19,0 fm hosszú új 2x 0 160-as vb. áteresz, illetve elő- és utóburkolat építése Kerékpárút alatt további 7,0 fm 2x 0 160-as vb. áteresz és burkolat építése Két műtárgy közötti csatorna szakasz burkolása Ebben az öblözetben nem volt szükség a kiviteli tervtől való eltérésre, azonban ez a szakasz már az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területére esik, így az O vagyonkezelői hozzájárulását kellett megkérni. A VÍZIG első hozzájárulását 2892-0005/2015. ikt. számon 2015. január 6.-án, azonban feltételekkel adta meg. Mivel a Vízügyi Hatóság felé a feltételek teljesítése szükséges, így külön tervkiegészítést kellett készíteni, melyben az igazgatóság feltételei orvoslásra, a problémák megoldásra kerültek. Az igazgatóság jelezte, hogy az út mellé tervezett csapadékvíz elvezető árkok jelentős mennyiségű csapadékvíz szállítására alkalmasak, ilyen vízmennyiség fogadására a befogadó csatorna nem alkalmas, így kérte a bevezetés korlátozási lehetőségének megtervezését, illetve tájékoztatott arról is, hogy a befogadó csatorna maximális üzemi vízszintje magasabb, mint a betorkoló csatornák fenékszintje, így azokon alkalmanként visszaduzzasztást okozhat. A tervkiegészítésben kimutattam, hogy a tervezett csatornák szelvénye jelentősen túlméretezett, a külterületen tervezni szükséges 2 éves gyakoriságú csapadékvíz mennyiség sokszorosának elvezetésére alkalmasak, azonban a valóságban a számítások szerint a burkolt utakon a csatornákban szállítható csapadékvíz mennyiség töredéke fog keletkezni, mely inkább elszikkad majd, továbbvezetést nem igényel. Ugyanakkor megállapítottam azt is, hogy a befogadó maximális üzemi vízszintje miatt valóban szükséges beavatkozás tervezése, mely a beruházóval és a majdani üzemeltetővel való egyeztetés után egy földelzárás építése lett, mely az elvezető csatornában visszatartást, így szikkasztást okoz, azonban tervezett koronaszintjével az útpálya szerkezetére nem jelent veszélyt, de a befogadó magas vízszintjének visszaduzzasztását kizáija. A tervezett műszaki megoldáshoz végül az ATIVIZIG 0311-0004/2015. ikt. számon 2015. február 4- én és a Magyar Közút lg. is külön hozzájárult. Kiderült, hogy az útépítési kiviteli tervezése során Csorvás Város Önkormányzata még 2013 évben a tervező felé jelezte, hogy a korrekcióval érintett szakasz mellett mélyfekvésű szántó területek találhatóak, melyek csapadékvizeinek bevezetését (a Telekgerendási csatornához hasonlóan) az útárokba a kiemelt kerékpárút akadályozni fogja. A kiviteli tervezés során ezen probléma elsikkadt. Viszont az Önkormányzat Építéshatósága a jelenlegi jogszabályok szerint az örökségvédelem kapcsán szakhatóságként közreműködik a vízjog engedélyes eljárásokban, s ott éppen az a kolleganő dolgozik, aki annak idején a nyilatkozatot tette. Megállapította, hogy a probléma a tervben nem került rendezésre, így az Önkormányzat ügyfélként bejelentkezett az engedélyezési eljárásba, illetve részt vett a Telekgerendási csatorna miatt összehívott lakossági fórumon. Ugyanakkor a helyzete egészen másképpen alakult. Mivel az útároknak nem fünkciója a belvízelvezetés, mely tényt mind a Vízügyi Hatóság, mind a Közútkezelő megállapított, így esetükben nem került kötelezettségként meghatározásra a kerékpárút alatti átereszek beépítése, így az nem is került beépítésre az engedélyes tervbe. Ugyanakkor a kivitelező vállalta, hogy a lokális mélypontokra beépíti azokat kötelezettség nélkül is, hogy a terület tulajdonosok problémáját rendezze, melyhez hallgatólagosan minden érintett hozzájárult. Ezen a szakaszon a kivitelezés során, március hónap folyamán a kivitelező azt is jelezte, hogy ismeretlen csőkeresztezést talált a közút alatt, mivel az éppen a korrekcióhoz esik, így az útépítés kapcsán az áteresz megszüntetésre kerül. Kérdésként vetődött fel, hogy megszüntetése jelent-e veszélyt a vízgazdálkodás érdekeire.
