A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)

3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 19. Radácsi Gábor (TIVIZIG): A Keleti-főcsatorna üzemrendjének sajátosságai szélsőséges vízgazdálkodási helyzetekben

A belvízbevezetésből eredő vízminőségi problémát kiélezte a KFCS mellett az 1974- ben megépített felszíni vízkivételi mű, amely Debrecen és Nagyhegyes ivóvízellátását is szolgálja. A felszínen összegyülekező vizek elég szennyezettek. Az állattartó telepek csurgalékvizei, a mezőgazdasági tevékenységből származó egyéb szennyeződések több esetben okoztak problémát a Keleti-főcsatorna hatásterületén. így egyre sürgetőbbé vált a belvízbevezetések megszüntetése. 1981-ben a TIVIZIG elkészített egy vizsgálati anyagot, melyben több változatban vizsgálta a Füij-ér KFCS-ről való leválasztásának, és a Vidi-ér, valamint Brassó-ér nagyvizei kezelésének lehetőségét. Az 1980-as évek elején jelentkező belvizes időszakok ismételten felvetették a Fürj-ér belvíz elvezetési problémáját. Ennek kapcsán a Hajdú-Bihar Megyei Tanács és az OVH közötti levélváltás tanúsága szerint 1983-ban az OVF ígéretet tett arra, hogy „a VIF ötéves terv első felében a Füij-éri főcsatorna lekapcsolásának munkáit be fogjuk indítani”. (Az azonnali beavatkozástól a megvalósítás magas költségére való hivatkozással tekintettek el.) Az 1980-as évek második felében beindult Észak- Hajdúsági Mezőgazdasági Egyesülés (ÉME) térségi meliorációs fejlesztéséhez kapcsolódóan elkészült a főműfejlesztések beruházási programja. Ez többek között tartalmazta a Füij-ér KFCS- ről való leválasztását is. így elkészült a Fürj-ér- Vidi-ér és a Vidi-ér- Brassó-ér összekötő csatorna, valamint az új Brassó-éri bújtató kiviteli terve. Megvalósításuk esetén a Fürj-ér vizeit le lehetett volna vezetni a K-V-3 tározóba, valamint a Vidi-ér és a Brassó-ér nagyvizeinek elhelyezése is megoldást nyert volna. Forráshiány miatt azonban a beruházási program célkitűzései nem valósultak meg. A programból kivitelezésre került 1993-ban a Fürj-ér Vidi-ér összekötő csatorna, de csak 1 m3/s-os vízszállító képességgel. Ez azonban a Fürj-ér 1,9 m3/s-os torkolati mértékadó vízhozamát figyelembe véve, csak a kis- és közepes vízhozamok levezetésére elegendő, így a mértékadó belvíztömeg levezetéséhez hosszabb időre van szükség, és a Fürj-ér problémáját csak részben oldotta meg. 1994-ben készült el a Thesis Kft. „Módszertani és tartalmi irányelvek síkvidéki víz-rendezési főműfejlesztési tervtanulmányok kidolgozásához” c. munkája. Ennek gyakorlati kipróbálására a TIKÖVÍZIG a Füij-éri öblözetet jelölte meg. így készítette el a Thesis Kft. 1995-ben „A Fürj-éri öblözet főműfejlesztési tervtanulmánya”-t. A ta-nulmány a Füij-ér 1 m3/s-nál nagyobb mértékadó vizei elvezetésének, elhelyezésének lehetőségét vizsgálja, és foglalkozik a Füij-éri öblözetnek azon területével is, amely nem kapcsolódik közvetlenül a Fürj-éri csatornához. A megvalósításra javasolt változatban - a mértékadó belvizek kezelésére -14