A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 19. Radácsi Gábor (TIVIZIG): A Keleti-főcsatorna üzemrendjének sajátosságai szélsőséges vízgazdálkodási helyzetekben
3 db tározó kialakítását irányozta elő. Két tározó a Fürj-ér völgyében, egy pedig a Hajdúnánási tápcsatorna alatt létesült volna. 3.2.2. A térség 2006. évi belvizes helyzete A 2006. évi belvízi helyzet kialakulását a 2005-ös hidrológiai év alapozta meg, mivel az elmúlt hidrológiai évben a TIKÖVÍZIG működési területén az összesített csapadékátlag 707 mm volt, a sokéves 551 mm-rel szemben. Ez 156 mm többletet jelentett, így már az őszi időszakban is magas talajvízszinttel és vízzel telített talajokkal indultunk. Ezt követően a 2006-os naptári évben a havi csapadékátlagok rendre meghaladták a sokéves átlagot. így februárban 107 %-kal, márciusban 91 %-kal, áprilisban 44 %-kal, májusban 51 %-kal és júniusban 21 %-kal jelentkezett több csapadék, mint a sokéves átlag. Június végéig a halmozott csapadékösszeg elérte a 463 mm-t, ami alig (14-31 mm-el) marad el - a kiemelkedően belvizes éveknek számító - 1999, 1966-os évek hasonló időszakának csapadékosságától. A TIKÖ VÍZIG működési területén több térségben elérte, illetve meghaladta az eddig lehullott csapadékmennyiség a hidrológiai év egészében számított sokéves átlagot. Hajdúnánáson a csapadék mennyisége június végén már elérte a hidrológiai év egészének 96 %-át. A 2006. január 2-ától tartó belvíz védekezési időszakban, a TIKÖ VÍZIG működési területén a belvízzel egyidejűleg elöntött területek nagysága 2006. március 14-én érte el a legnagyobb értéket, amikor 38500 hektáron volt vízborítás. Ez, az 1963 óta nyilvántartott elöntések sorában a negyedik legnagyobb. Azonban nemcsak az elöntések nagysága, hanem a tartóssága is kiemelkedő, mivel az egymást követő csapadékhullámok az elöntéseket sok helyen tartósították, akadályozva a mezőgazdasági munkákat, illetve tönkretéve a vetéseket, valamint a nagy intenzitású csapadékok lakott területeket is veszélyeztettek. Meg kell jegyezni, hogy a Füij-éri öblözet vízelvezetési hiányosságai hozzájárultak az ottani belvizes problémák kialakulásához, de a rendkívüli csapadékosságnak ennél is döntőbb szerepe volt. A Füijér torkolati vízmércéjén több időszakban is tartósan meghaladta a vízállás a mértékadó belvízszintet. A Földművelésügyi Minisztérium Hajdú-Bihar Megyei Földművelésügyi Hivatal vagyonkezelésében levő Füij-érrel kapcsolatban tett panaszbejelentések nyomán, a hivatal kezdeményezte 2006 márciusában a TIKÖVIZIG-nél, a Füij-ér bevezetésének engedélyezését a KFCS-be. A Fürj-ér vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltak szerint: 15
