A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 19. Radácsi Gábor (TIVIZIG): A Keleti-főcsatorna üzemrendjének sajátosságai szélsőséges vízgazdálkodási helyzetekben
1. Bevezetés „Ott a délibáb! A szemhatáron végtelen kiterjedésű víz csillan és finoman fodrozódik, remeg az átforrósult föld felett. Csalóka ábrándkép, megfoghatatlan tünemény ez, mely csábítja az eltikkadt embert és állatot, de ha közelítik - minduntalan tóval ebben. Lebben-e? - jól nézzük meg, mert úgy tűnik, hogy helyben marad... Hagyja magát megközelíteni, mint az óvatlan mezei madár. Nem mozdul a látomás, hanem mintha tündér érintené aranyos pálcával - egyszeriben valósággá válik, s máris félezer holdon elterülő tó szélén állunk. Lenyűgöző valóság ez és nem soványka tündér varázsolta ide, hanem az Ember akarata. Gépóriások vasfogai marták fel a kovakővé keményedett sziket és kialakult nyomukban a vízben szegény Tiszántúl öntözési rendszerének képe. Végéhez közeledik a nagy munka, rövidesen eléri a Berettyót a Keleti Főcsatorna. Máris 26 ezer holdon folyik az öntözés és ha teljesen kiépülnek az úgynevezett fürtök, a mellékágak, 200 ezer holdnyi szomjas szik nyelheti a vizet. S ez már nem természeti tünemény, mely hátrább-hátrább húzódik a ködös jövendőbe, nem ábrándkép, hanem valóság. Megfogtuk a délibábot és a hortobágyi szikre szegeztük... Megcsapoltuk fenn a Tiszát és most folyik a vize az Alföldre...” Sokak számára természetes dolog a "Keleti", horgásznak benne, napoznak a partján, fürödnek a vizében. Két partja mentén mintegy 1700 bérleményen vannak horgásztanyák, hétvégi házak. Ezzel szemben sokan nem ismerik e 98 km hosszú mesterséges, emberi és gépi erővel megépített csatorna előéletét, funkcióját sem. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területén elhelyezkedő Keleti-főcsatorna térségi vízelosztó nagylétesítmény. A Tisza-Körösvölgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer részeként a Tiszából történő vízátvezetéssel a vízhiányos térségek vízkészletét pótolja, mezőgazdasági-, ipari-, ökológiai vízigények kielégítését szolgálja, kiemelt fontosságú ivóvízbázis. Ezen funkciók ellátását szolgáló normál üzemrend biztosítása is jelentős feladat a vízügyi szolgálat számára. A szélsőséges, rendkívüli vízgazdálkodási helyzetekben alkalmazott üzemrendet és ezt befolyásoló műszaki problémákat mutatom be dolgozatomban. 2. A Keleti-főcsatorna története A törökök kiűzése után alig néhány évvel már foglalkozni kezdtek egy tiszántúli csatorna megépítésének lehetőségével. 1727-ben a Magyar Királyi Kamara megbízást adott Ternyey János nevű főintézőjének, hogy készítsen tanulmányokat egy Tiszadobnál 4
