A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 14. Dr. Konecsny Károly (): Változások néhány dunántúli vízfolyás kisvízi vízjárásában
A patak szabályozása a 60-as évek közepén történt meg. Egybefüggő töltéssel azonban nem rendelkezik, csak a vízfolyás középső szakaszán vannak a korábbi kotrásból kitermelt kisebb depóniák, és ebből csak rövidebb szakasznak van védelmi funkciója. Az 1999, 2000, 2004, 2006, 2010, 2012, 2013, 2014. években a tavaszi nagycsapadékból, hirtelen hóolvadásből származó nagyvizek okoztak vízkárt Bakonybánk, Réde, Bana, Mezőőrs, Bőny, Melkovicspuszta térségében. 2010. évben a patak menti településeken okozott károk mellett az Ml autópálya hídjánál történt kimosódás az autópálya beszakadását okozta. A felszíni vízhasználatok a mellékágakon vannak, különösen a Bársonyosi-árok mellékágain, ahol 3 halastó (Kerékteleki tavak, Ölbői-tó) üzemeléséhez összesen maximálisan 450 em3/év vizet biztosítanak. A Cuhai-Bakony-ér-t és az időszakos vízfolyások egy részét a meglévő szennyvíztisztító telepek tisztított szennyvize terheli. Nádor-csatorna A Nádor-csatorna (Sárvíz) 110 km hosszon szeli át a Mezőföld és a Sárrét térségét. Medre az Ősi duzzasztónál kezdődik a Veszprémi-séd folytatásaként. Nagyobb mellékvizei a Veszprémi-séd, a Séd-Sárvízi Malomcsatorna, a Gaja-patak, a Dinnyés-Kajtori-csatorna. A Nádor-csatorna sárszentmihályi vízmérce szelvényénél a sokévi közepes vízhozam 3,30 m /s, a maximális vízhozam 28,4 m /s, a minimális vízhozam 0,010 m /s. A Nádor-csatorna mai alakját az 1925-35-ben kapta, amikor lemélyítették és kiszélesítették a medrét Sióagárdtól Ősiig. Két partján töltést, illetve rendezett depóniát építettek. A Nádor-csatornán duzzasztó van Őrspusztán, amely a felvízen lévő vízhasználatokat szolgálja ki. A felsőszentiváni tűsgát a rá települt vízhasználatok vízigényét biztosítja. A táci tűsgátat belvízvédekezésnél időszakos vízvisszatartásra lehet használni. A sárszentmihályi duzzasztó feladata belvízvédekezésnél az időszakos medertározás. A csőri duzzasztó a felvízen lévő engedéllyel rendelkező vízhasználatok vízigényét elégíti ki. A Gaja-patak patakon épült a Fehérvárcsurgói-tározó, amelyet árhullámcsúcs csökkentésre, illetve vízpótlásra használnak. A Dinnyés-Kajtori-csatoma, mely a Velencei-tó és a Sárosd- Seregélyesi-vízfolyás vizeit vezeti le (VGT2010). A Dinnyés-Kajtori-csatoma vízrendszerén 11 db horgásztó üzemel, melyek felülete 5-8 ha tavanként. Jelentős vízkivétele van a Dinnyési Fertőnek, valamint a Dinnyési Ivadéknevelő Tógazdaság vízutánpótlásának. A Gaja-patak menti horgásztavak, halastavak engedélyezett vízhasználata 4496 em /év. Az öntözésre engedélyezett vízfelhasználás 150 em /év. Jelentős a vízhasználata az Atyamajori jobb és bal parti halastavaknak, melyek felülete 83 és 110 ha, az engedélyezett vízkivétel 2828 em /év, melyből felhasználásra került 780 em /év. A Mór- Bodajki-vízfolyáson létesült, összesen 55 ha felületű Móri-halastavak engedélyezett vízhasználata 799 em3/év. Szintén a Mór-Bodajki vízfolyásra települtek az Igarpusztaihalastavak (36 ha), melyek engedélyezett és felhasznált vízmennyisége 587 em /év. Az egyéb vízhasználatok engedélyezett mennyisége 150 em3/év, melyből 16 em3/év kerül felhasználásra. Nagy a vízhasználat a Pusztaegres, Őrspusztai halastórendszernek (234,3 ha), a Soponya, Nagykónyi tórendszernek (147,6 ha), valamint a Kálóz, Nagyhörcsökihalastavaknak. A Veszprémi-Séd vízrendszeren engedélyezett vízhasználat összesen 81 em3/év, a felhasználás 59 em3/év). A Veszprémi-Séd és a Séd-Sárvízi-malomcsatorna közötti vízmegosztás időszakonként a Veszprémi-séd medrében vízhiányt okoz. A mezőgazdasági vízigénylőket kiszolgáló Malomcsatoma mai formájában a múlt század 70’es éveiben épült ki, a Séd- és a Sárvízi-malomcsatorna összekötésével. A vízgyűjtőn a nagyobb kapacitású szennyvíztisztító telepek, a Gaja vízrendszerhez csatlakozó székesfehérvári (47 500 m /d), a Veszprémi-Sédet terhelő veszprémi (24 000 m3/d), a Nádor-csatornához csatlakozó sárbogárdi (2250 m3/d), a Veszprémi-Sédbe vezetett balatonfüredi, és balatonfűzfői (4562,4 em /év).
