A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)

3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 14. Dr. Konecsny Károly (): Változások néhány dunántúli vízfolyás kisvízi vízjárásában

Nagyobb mennyiségű ipari szennyvizeket a MAL ZRt. (Várpalota) vezet be a Hidegvölgyiárkon keresztül a Nádor-csatornába, a Nitrogénművek ZRt. (Várpalota-Pétfürdő) a Nádorcsatornába (11 573 em3/év), Papkeszi Nicolor Rt. és a fűzfői gyártelepi kommunális szennyvízének befogadója a Veszprémi-Séd (2 172 em /év) (VGT2010).

A vízgyűjtőn kommunális célú felszíni vízkivétel nincs. A Nitrogénművek ZRt. az Öskü- Bántai-forrásokból 4745 em /év használhat fel. A Papréti-árkon keresztül a Péti-vízfolyásba bekerülő felszíni vízből 949 em3/év kerül felhasználásra.

A Veszprém-Várpalota-Vértes déli részéig húzódó területen a karsztvízszint emelkedés, különösen a térségi bányászathoz kapcsolódó vízemelés megszűnése után jelentős.

A Kapos folyó

A Mecsek-hegység és a Balaton menti dombok közti vizeket a Kapos folyóhoz kapcsolódó vízhálózat vezeti le. A folyó hossza 112,7 km, vízgyűjtőterülete 3170 km2. Vízgyűjtője Somogy, Baranya és Tolna megyét érinti.

A Kapos a Somogy megyei Kiskorpád környékén ered. Kaposvár érintésével kelet felé folyik, Attalánál Tolna megyébe lép át. Tolnanémedinél torkol be a Balaton lefolyását képező Sióba. A Kapos és két nagyobb mellékvize közül a Koppány (63,6 km, 747 km2) a Dunántúli dombság vízfolyása, a Baranya csatorna (38,0 km, 606 km ) pedig a Mecsek északnyugati részének vizeit gyűjti össze. További jelentősebb mellékvizei a Deseda-patak (166 km2), az Orci-patak (27,2 km, 133 km2), és a Surján-patak (23,8 km, 113 km2).

2. ábra A sokévi közepes havi csapadék éven belüli eloszlása Kaposváron (1950-2000)

(OMSZ, in Lóczy 2011, adatai alapján)

A Kapos vízgyűjtő területén lévő és a térségi dombvidéki területek vonatkozásában reprezentatívnak tekinthető kaposvári csapadékmérő állomásnál a sokévi közepes csapadék 710 mm/év. A csapadék éven belüli eloszlása azt mutatja, hogy a május-júniusi maximum (76-77 mm) mellett egy őszi, október-novemberi másodlagos maximum (72-64 mm) is kialakul. Csapadékban legcsapadékszegényebbek a január-március (41-44 mm) hónapok (2. ábra).

Kurdnál a Kapos sokévi (1950-2013) közepes vízhozama 5,62 m3/s, az eddig észlelt minimális vízhozam 0,250 m /s (1991.IX.9.), maximális vízhozama 97,9 m /s (1974.VIII.27.). Kisvizei július-szeptember hónapokban, hóolvadásos nagyvizei márciusban jelentkeznek, de a nyári záporok is okozhatnak áradást.

A völgy Kaposvártól Simontomyáig a XIX. sz. közepéig mocsaras terület volt, ekkor kezdték el a vízrendezési munkákat (VGT, 2010). Termőföld nyerése és azok árvízvédelme céljából 1820-ra fejezték be a Kapos folyó medrének szélesítését és mélyítését, azóta a folyó szinte teljes egészében ásott csatornában fut (korábban ezért a Zichy-csatoma nevet is használták).