A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)

3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 14. Dr. Konecsny Károly (): Változások néhány dunántúli vízfolyás kisvízi vízjárásában

A vízgyűjtő terület térszíne keletről nyugat felé lejt. Kelet felől a Bakony magasabb nyúlványai, dél, nyugat és észak felől körülbelül azonos magasságú dombok határolják. Fő mellékvizei az Egres-patak, és a Csigere-patak.

A patak csapadékhiányos időszakokban alig szállít vizet, jelentős mennyiségű csapadék esetén viszont elöntéssel fenyeget több térségi településrészt. Sokévi közepes vízhozama a karakói vízmérce szelvénynél 1,87 m/s, maximális vízhozama 49,8 m/s, minimális vízhozama 0,008 m3/s.

1. ábra A vizsgált Dunán-túli vízfolyás szelvények területi elhelyezkedése

A szabályozási munkák, a mocsaras területek lecsapolása a XVIII század közepétől indultak meg. A főmederrel párhuzamosan több helyen malomárkok létesültek, melyeknek ma már csak nyomai találhatók meg. A Torna patak medrét 1897-ben mélyítették és tisztították, majd az 1920-as években, az 1950-es évek végén, és az 1960-as évek elején is voltak mederrendezési munkák. Az alsó szakasz padkás szelvényének kialakítása az 1971-75 években történt. 1996-2001-ben a patak Ajka-Kolontár közti szakaszát áthelyezték - a vasútvonallal együtt - a timföldgyár zagytározójának bővítése miatt.

Az Ajka feletti szakasz - Városlőd belterületének kivételével - természeteshez közeli állapotú, nagyrészt középhegységi, gyakran kanyargós, nagy esésű meder. Városlőd és Ajka belterületén szabályozott, trapéz, vagy összetett szelvényű a meder, részben, vagy teljesen szilárd burkolattal ellátva. Ajka alatt végig szabályozott, sok helyen kővel, betonlapokkal burkolt, néhol hosszabb egyenes szakaszokkal. Devecser-Somlóvásárhely környékén a meder jellemzően trapéz szelvényű.

Az Ajka környéki bauxit- és szénbányák víztelenítése érdekében a korábban (nagyobb intenzitással a 70-80’-as években) végzett karsztvízszint-süllyesztés következtében a karsztforrások jórészt elapadtak, ezáltal a Csigeré és Kígyós patakok menti források vize is elapadt, másrészt lejjebb a Padragi-vízen és a Kígyós-patakon keresztül a bányáktól származó