A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 20. Dr. Szlávik Lajos - Fejér László (EJF): Az MHT és a vízügyi szolgálat folyóiratainak rövid története
A Túr szabályozásának fontosabb létesítményei, csomópontjai A Túr új medrének megépítésénél 12 hónap alatt 1 millió 350 ezer m3 földmunkát végeztek el. A csatornát és a bukógátat 1929. augusztus 8-án adták át rendeltetésének. A Túr szabályozási munkáinak átfogó jellegét és nagyságrendjét az is jól mutatja, hogy - a térség közlekedési feltételeinek javítása érdekében - hidak is épültek. Benedek József tíz darab 31-33 m nyílású többtámaszú vasbeton gerendahidat is tervezett a Túrra. 1929-1930 között a Túr mentén 4500 db diófát telepítettek, melyekből ma már csak néhányat láthatunk a bukógát környékén. A Túr-bukó a környék kedvelt kirándulóhelye, esztétikus, a tájba illeszkedő vízépítési műtárgy. Teljes felújítására 1997-ben került sor. Az építés 75. évfordulóján, 2004-ben a FETIKÖVIZIG emléktáblát helyezett el a bukógáton. Megközelíthető Tiszakóród, vagy Tiszabecs felől közúton, ahonnan a Túr töltésén kb. 2 km távolságra található. Az átbukó víz magasságának a gátkoronától mért eddigi legnagyobb értéke 140 cm volt, ami 92,70 m3/sec víztömegnek felel meg. Mivel ez az árvíz alacsony Tisza vízállásnál következett be, az átbukó víztömeg gyönyörű látványt nyújtott és jól megfigyelhető volt a csillapító küszöb hasznos működése is. A Sonkádi vízosztómű A Túr szabályozása keretében a Túr bal parti töltésében, Sonkád község határában, a 9+323 km szelvényben vízosztóművet építettek, amely a térség vízgazdálkodásának egyik kulcslétesítménye, mivel ez oldja meg a Túr és a Szamos közötti, Tisza-menti térség élővízzel való ellátását. A vízosztómű két műtárgyból áll: egy alacsony vasbeton duzzasztógátból a Túr medrében, amely 4
