A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 20. Dr. Szlávik Lajos - Fejér László (EJF): Az MHT és a vízügyi szolgálat folyóiratainak rövid története

A bukógátat a Túr-szabályozási terv keretében 1929-ben építtette a Társulat. Kiviteli terveit-a Túrrendszer más műtárgyaihoz hasonlóan - Benedek József készítette, az építési munkákat Széchy Endre oki. mérnök vállalkozása végezte. A munkálatok érdekessége volt, hogy akkor Magyarországon még alig alkalmazott talajvízszint süllyesztéssel építették a műtárgyat.

A Társulat a tényleges építési munkákat olyan nagy erőkkel és ütemben végezte, hogy mindössze 3 év alatt mind a töltésépítések, mind a belvízcsatorna- és műtárgyépítések elkészültek. Ennek részben az a magyarázata, hogy az állam a munkálatokra a társulat államkölcsönt és államsegélyt is kapott.

Az „István" kotró a Túr medrének építésénél

A Túr csatorna építése egy nagyteljesítményű, vágányokon járó vedersoros kotróval és egy amerikai vonóköteles terepjáró kotróval folyt jelentékeny kordés és kubikos munkája mellett. A Bátori Oszkár-Teleki János Építő Vállalat 1927 decemberében Németországból gőzmeghajtású vedersoros, szállítószalagos, sínen mozgó kotrót vásárolt, amely akkor a legnagyobb ilyen gép volt Európában. Teljesítménye 20 óránként 5000 m3 volt, összsúlya pedig elérte a 160 tonnát. Az „István" névre keresztelt gépet először a Túr 1928. március 8-án megindított munkáinál használták. A 34 tonna üzemi súlyú amerikai „Lorain" kotrógépet Ohió államban gyártották, hajóval és vasúton szállították Zajtáig, ahonnan „saját lábán" ment ki a munkahelyre. Napi kapacitása 1000 m3 volt.

3