A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 17. Simon István (Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum): 75 éves a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő - 18. Sütheő László (ÉDUVIZIG): A Rába nagyobb árvizei és a folyó Sárvár alatti szakaszának ártérfejlesztése 1870–193.
vashídon felül már megszűnik a Társulat által védett terület. Innen a hírek a faluk egész sorának, Vasvárnak az elöntéséről számolnak be. Az a kár, amit a mostani ánnz ott okozott, igazolja azt, hogy érdemes az ártéri járulékok terhét viselni. A Társulat munkája természetesen állandó permanenciában tart tovább is, mert el kell készülni minden eshetőség ellen a védekezésre. ”[18.] Vas megyében nem volt ilyen kedvező a helyzet. „Az ánnz az egész megyében óriási károkat okozott, amelyeket ezideig felmérni és megbecsülni még hozzávetőlegesen sem lehetett. Az épületekben, a bennük felhalmozott anyagiakban, utakban, hidakban tett károk mellett a vetésekben, a vadállományban tett jelentősebb kárt az ár, azonban ezekről részletes jelentéseket még sehonnan sem tudtunk kapni A [24] Itt az újságírók türelme - nyilván a károk mértéke és a tehetetlenség miatt is - fogytán volt, hiszen a Vasvármegye a november 18-i számában már így ír: „ A Vasvármegye és a szombathelyi lapok hasábjainak jó részét majdnem egy hét óta a vasmegyei ánnzveszedelemről szóló tudósítások foglalják le. Mindenki megegyezik abban, hogy olyan ánnzveszedelem dúlt és pusztított végig a megyén, amilyen emberemlékezet óta nem volt. Mindenfelé pusztítás, kár jelzi a víz útját. Úgy éreztük, hogy érdekesebb témát, ami az ánnzveszedelem közvetlen eltakarodása után a közönséget jobban érdekelné, nem találunk, mintha összefoglaló, rendszeres és hiteles képet nyújtunk azokról a károkról és pusztításokról, amelyeket az ánnz megyeszerte okozott. Miután erre vonatkozólag az egész megyére kiterjedő, összefoglaló képet nyújtó adatokat csak az államépítészeti hivatal tud szolgáltatni, felkerestük az államépítészeti hivatalt és előadtuk jövetelünk közérdekű célját. Adatok helyett azonban azt a választ kaptuk, hogy az államépítészeti hivatal a kereskedelemügyi miniszter szigorú rendelete értelmében semmiféle kérdésben, így az ánnzkárokról sem adhat a sajtónak információt. ” [24] A cikknek volt hatása, hiszen másnap már kéthasábos cikkben számolt be az újság arról, hogy Jüttner Kálmán, műszaki főtanácsos, Vasvármegye államépítészeti hivatalának vezetője bejárta az árvíz által sújtott területet, felmérte a károkat, s intézkedett a legsürgősebb feladatokról. Adatokat tehát nem, de tájékoztatást kapott a sajtó. Az 1925. évi árvíz hatása a társulat tevékenységére JiaJia-itaJzifymc fújvutet Vízállás össz/zhasonlitó grafikon.. JÜrnxadi vízállás Uraxdjfchi. /9Z9 fahr. SS.- ßiiff/ifj«' Mint már az előző fejezetekben is láthattuk, a jelentősebb árvizek után mindig előtérbe került a védelmi tevékenység szervezése, az adatok kiértékelése. Ahogy időben egyre jobban távolodunk az első vízmércék telepítésétől, úgy gyarapodik az adatokból leszűrhető tapasztalat. Az 1925. évi árvízzel már kiértékelő tanulmány foglalkozik, s Milán Vízállás összehasonlító grafikon Könnend - Ragyogó - Milán Gyula 1929
