A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 17. Simon István (Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum): 75 éves a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő - 18. Sütheő László (ÉDUVIZIG): A Rába nagyobb árvizei és a folyó Sárvár alatti szakaszának ártérfejlesztése 1870–193.

kötelességemnek tartom szóbelileg tett jelentésemen kívül erre Nagyságod figyelmét külön ez utón is felhívni. -A töltés koronán minden időben engedélyezett közlekedés az előző években is már ismételten szolgáltatott okot panaszra, mert egyes sűrűbb közlekedésül szakaszokon különösen a Rába alsó szakaszán - az esős őszi időszakban a töltés korona szinte járhatatlanná vált s a múlt év december havában hozott határozatával a társulat választmánya segíteni is akart e bajokon kimondva, hogy az érdekelteknek csak úgy engedi a közlekedést, ha kötelezettséget vállalnak a töltések rendbehozatalára és a használt szakaszokat bekavicsolják. ...De a legnagyobb pusztítást nem a szekerek, hanem a nagyszámú marhacsordák végzik, melyeket hosszú vonalon hajtanak végig a töltéseken, s melyek természetesen nem tarthatók meg a koronán, hanem a rézsűn egymás mögött lépdelve, különösen az enyhébb vizfelöli rézsűkbe egész terasszerü gyalog utakat tiportak már ki... Csakis ha e tekintetben a hatóságok részéről is kellő támogatásban részesülünk, remélhető, hogy a töltések ismét oly állapotban óvhatok meg, mint amilyenben voltak azok a háború előtti időkben. ”[15]

A töltésrongálás megszűntetésére 1921. december 19-én tartott ülésen a társulat 3 lehetséges megoldást látott [15] :

„ 1. a töltéseken való forgalomnak (esetleg csupán esős időben való) megszűntetése

2. az érdekelt községekkel való megegyezés az illető töltésszakaszok karbantartására nézve

3. saját kezelésben lévő állandó javítása, nagyobb előirányzati költség keretében ”

A fentiekből kitűnik, hogy valóban napi problémát jelenthetett ebben az időben a töltésen való közlekedés. Természetesen az érem másik oldalán az itt élő emberek szempontjai jelennek meg. Ezt érzékletesen szemlélteti Filipánics József pápóci lakos panaszos levele, melyet az alispánnak írt 1925 telén [15]:

„Nagyságos Ur!

J.

iJ&pAo X /*7r

'26

* A ,» 1

z, ... -—

A“*?*-//^ '• — .w,

fff". 'C'"7 .

*3"’ ^ ,

jTf f ty«,,.,

y *T /,a.ua /ua, vzu;

/ JUymUÍ -íy,. yíit

^-*»**a2~*.

*'Xr~r — . u{at * ■> > v

Z- * «|.

. «../ A/*//.a*../.er .

• r . / . .. yy- s. .. .V

rZ, /<£,, ^ -rtZmt/- M -mf /■«*»»-r—~ Aut« Ä-»

■'pfrr —‘ _■■

■ " *-"*/” -*• a

^ ^ fffö.A.,.---^

L iOw i.Aoí.

0. y f .

fel

Alázatos Kerelemel járulok a Nagyságos Alispán úr kegyes színe elé minekután a Czeldömölki főszolga Biró úr 748. sz. Büntető Parancsban foglalt, 60.000 eze Korona erejeigletem megbüntetne mert a melékelt Kösségi Bizo nyit vány ban foglalt Területre mentem azöszi szántási munkát végezni, Igaz a Rába Védtöltésén mentem de egyéb utunk oda nincsen, E terület közvetlen Pápocz kösség közelében fekszik csak a Rába túlsó partján Elég bajaznekünk hogy 2. órai kerülő utón tudunk eljutni A Rábaszabály Gátfelügyelője följelentett a csönget csendörségnek hogyén a töltésen mentem szekéren, és a csendörség Pedig a szolga Bírósághoz,

Nagyságos úr Előbi évekbenis mindig erejártunk de ezmég nemtörtént, Továbá épen ebenaz időben a RábaszabályTársulat e területen a saját földjeinkből kihasított taguton fuvaroztatta a rozsét és mi

Filipánics József panaszos levele -1925