A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 17. Simon István (Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum): 75 éves a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő - 18. Sütheő László (ÉDUVIZIG): A Rába nagyobb árvizei és a folyó Sárvár alatti szakaszának ártérfejlesztése 1870–193.
egyszótsem szóltunk ezért őkped ig följelentetek. Nekünk valahol elkeljutni E területre mert a földet mekel művelni, a fentiekre Kérem hivatkozva Kérem a nagyságos urat szíveskedjék a Büntetésemet melözni Már egyalkalomal kértem a Tek. Czelldömölki Főszolga Biró urat hogy a Büntetésemet szíveskedjen elengedni ő az válaszolta visza, hogy Kérjem a Nagyságos Alispánurat, a Büntetésem elengedését. Maradtam Alázatos Kéreleméi Filipánics József” A töltésrongálódáson túl az is bebizonyosodott, hogy a tömörödés és kopás miatt a töltések magassági mérete a 20-as évek végére már helyenként jelentősen eltért a szükségestől. Az 1921. évi mérések alapján 1922-23-ban a magassági hiányokat pótolták, igaz helyenként a korábbi állapothoz képest, alacsonyabb értékre emelve a védműveket. A korszak vitathatatlanul legfontosabb eseménye az I. világháború, s a trianoni béke. A hadiállapot nem tett jót a védműveknek, ezekben az években nem csak a parasztok barmai „gyúrták” a töltéseket, hanem rendszeresen szállítottak rajta hadi eszközöket is. [15] A helyreállítás háborús időben nem szerepelt az elsődleges feladatok között. Trianon után az addig vízrajzi szempontból egységes ország darabjaira hullott, s a vízfolyásokat sokhelyütt országhatárok szelték keresztbe. A Rába vízrendszerét is érintette ez a változás, igaz korántsem olyan mértékben, mint az ország más területeit. A terület-elcsatolás a rábai ártéren összesen évi 546 166 korona járulékkiesést okozott, ami érzékenyen érintette a társulat költségvetését. 1925. november 1925. novemberében jelentős mennyiségű csapadék hullott a Rába vízgyűjtőjén. Konkrét napi adatokat az évkönyv nem tartalmaz, de a havi csapadékösszeg helyenként meghaladta a 200 mm-t, s a napi maximum november 11-én több helyen 60 mm fölött volt. A vízrajzi adatok előtt tekintsünk bele az újsághírekbe és az árvízről szóló jelentésekbe: „Fiat nap és hat éj óta zuhog a víz az egek csatornáiból és Vasmegye minden részén ánnz-veszedelem fenyegeti az embereket. A Rába, Pinka, Lapincs, Gyöngyös, Lámpatak mind kicsaptak már medrükbőlés a Perint, a máskor olyan sekélyvízi Perint is 3- 4 méter magas víztömeget zugát nagy rohanással, úgy, hogy tartani lehet az ő kiöntésétől is. ” [24] „A hirtelen áradásról az első jelentések november 12-én érkeztek... az árvédelmi szabályzatban előirt intézkedések haladéktalanul megtétettek. Az ánnz Körmenden november 13-án d.e.10 órakor 490 cm. mérceállásra emelkedett, meghaladva ezzel az eddig észlelt legmagasabb vízállásokat /: 1886-ban 485, 1900-ban 482:/ Körmenden az apadás november 13-án délben kezdődött, azonban újabb esőzések folytán 24 óra