A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 17. Simon István (Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum): 75 éves a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő - 18. Sütheő László (ÉDUVIZIG): A Rába nagyobb árvizei és a folyó Sárvár alatti szakaszának ártérfejlesztése 1870–193.

2. vízkárok ellen biztosítvák ugyan, de talajuk silányabb minőségű,

c. a 34-75 cm vízborítással kitüntetett azon ármentesitett területek, melyek a szabályozás előtt lefolyt 20 év alatt legfeljebb kétszer, akkor is futó s rövid ideig tartó árvíz által borittattak el s a szabályozás következtében vízkárok ellen biztosított jó talajú gazdasági területté váltak,

d. a szabályozás előtti osztályozás alkalmával talált eger erdők és zárt jó nádasok, ha ármentesitve vannak és a VI. osztályba nem tartoznak

VI. osztályba tartoznak:

a. a 76 - 125 cm vízborítással kitüntetett azon ármentesitett területek, melyek a szabályozás előtt is gazdászati hasznosítás alatt állottak s csak ritkán borittattak el vízzel, a mellék-, bel- és vadvizek kártételeinek a szabályozás után is kitéve maradtak és talajuk silányabb minőségű,

b. a 34 - 75 cm vízborítással kitüntetett azon ármentesitett területek, melyek

1. a szabályozás előtt lefolyt 20 év alatt legfeljebb kétszer, akkor is futó s rövid ideig tartó ánnz által borittattak el, a mellék-, bel- és vadvizek kártételeinek pedig a szabályozás után is kitéve maradtak, vagy

2. ha vízkárok ellen biztositvák, de talajuk silányabb minőségű,

c. az 1-33 cm vízborítással kitüntetett azon ármentesitett területek, melyek emberemlékezet óta csakis a legnagyobb áradással borittattak el vízzel,

d. a nyílt, vagyis oly hullámterek melyeknek csak egyik oldalán van töltés, kivéve, ha ezek a folyók által minden kisebb áradásnál is elborittatnak,

e. az akár nyílt, akár zárt hullámterek, ha a szabályozás előtt állandóan, vagy az év túlnyomó részében víz alatt álló pocsolyák, mocsarak voltak, de a szabályozás folytán anynyira kiszáradtak, hogy csak az árvizek öntik el, de gazdaságilag hasznosabbakká lettek. ”

Az I. osztályú területre 1-szeres, a II. osztályúra 0,8 -szeres, a III. osztályúra 0,6- szeres, a IV. osztályúra 0,4-szeres, az V. osztályúra 0,2-szeres a VI. osztályú területre 0,1- szeres szorzót alkalmaztak. A fentiek szemléletes képet adnak arról, hogy mai szemmel nézve is milyen gondossággal jártak el az arányos költség-megállapítás kérdésében. A besorolást a fenti utasítás alapján társulati becslőbiztosok végezték az érdekeltek jelenlétében.

A tervek és a pénz megvolt, így 1885-ben elkezdődhettek a munkálatok. A rendezés tehát a torkolattól Páty községig illetőleg a sárvári vasúti hídig történt meg. Rábapatona alatt egy teljesen új medret ástak 15 méteres fenékszélességgel, Patona felett pedig 103 átvágással javították a lefolyást. A jobb és balparton töltések épültek, melyek egymástól Győr és Árpás között 400 m-re, Árpás és Marcaltő között 320 m-re, Marcaltő fölött 200 méterre helyezkedtek el. A kor ismeretei alapján meghatározták a várható legmagasabb árvízszintet. „Az ártérfejlesztésnél az ember emlékezet óta legmagasabbnak ismert vízszín vétetett alapul, s az ezen alól eső területek ártérnek tekinttettek. Minden egyes határban az ánnz színének valóságos magassága több pontokon a még látható jelek vagy szavahihető emberek állításának alapján határoztatok meg. A szemtanúk állítása csak azon esetben vétetett tekintetbe, ha több kiilön-kiilön megkérdezett egyén állítása összevágott, s ha a szomszédos, már előbb