A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
8. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 1. Dr. Ács Éva (MTA Ökológiai Kutatóközpont): Átlépve a Rubikont. Invázió vagy a globális felmelegedés hatása? - 2. Bolgovics Ágnes (ELTE): Ritroplankton összetétel a Sajó vízgyűjtőjén - 3. Dr. Fekete Endre - Dr. Kozák Péter PhD - Barla Enikő - Fiala Károly - Vidács Lívia (ATIVIZIG): Komplex vízvisszatartási program a Nagy-széksóstó (Mórahalom) vízrendszerében
A Negyedik Katonai Felmérés (1953) Az 1:25000 léptékű térképen a Nagyszéksós-tó alakja és kiterjedése a maival megegyező, időszakosan száraz szikes tóként ábrázolják. A tó pereménél (a déli oldal kivételével) kiemelkedő vízi növényzetet (nád, sás, gyékény) jelöl a térkép. A tó körül minden oldalon földút fut végig, délen pedig burkolt út. Az utak és a tó közti keskeny sávban mezofil vegetációt találunk, mely tavasszal sokszor vízborítás alatt is áll. Az északnyugati csúcsából ásott csatorna indul ki a Széksóstói- főcsatorna, amely keresztül halad a nyugatra elhelyezkedő semlyékeken. Déli csúcsából egy másik csatorna indul a Kis Széksós-tó irányába. A tó melletti tájban a Bite-szék szikes laposait leszámítva mindenütt kiterjedt szántók és tanyák találhatók, néhol elszórtan szőlőket is találunk. A Nagyszéksós-tó és környéke 1953-ban.
