A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

8. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 1. Dr. Ács Éva (MTA Ökológiai Kutatóközpont): Átlépve a Rubikont. Invázió vagy a globális felmelegedés hatása? - 2. Bolgovics Ágnes (ELTE): Ritroplankton összetétel a Sajó vízgyűjtőjén - 3. Dr. Fekete Endre - Dr. Kozák Péter PhD - Barla Enikő - Fiala Károly - Vidács Lívia (ATIVIZIG): Komplex vízvisszatartási program a Nagy-széksóstó (Mórahalom) vízrendszerében

A legjelentősebb változás az ásott csatornák megjelenése. Csongrád megye homokháti vidékein a nagyobb szabású belvíz-mentesítési munkák az 1930-as évek végéig lezárultak, bár - igen korlátozott számban - még az 1970-es években is létesültek kiegészítő jellegű csatornák. 1953-ban tehát a Nagyszéksós-tó már jó ideje csaknem lefolyástalan tóból átfolyó jellegű víztestté alakult át, megindult kilúgozódása, szikességének csökkenése. Talán ez okozta a meder szélén megjelenő egyre szélesedő nádas-mocsaras élőhelysáv megjelenését. A Kisszéksós-tó is kapott be- és kivezető ásott csatornát, de mintázata még nem változott jelentősen. A tanyák száma jelentős növekedést mutat a területen.

Az M= 1:25 000 topográfiai térkép (1992)

1992 előtt elkészült a tó medrébe vágott ún. alapcsatorna mind a Kis- mind a Nagyszéksós-tónál. A Nagyszéksós-tó teljes területén jelölik a kiemelkedő vizinövényzetet (nádast), a Kisszéksós-tónál pedig nyílt vizet egyáltalán nem találunk, csak mocsarat. A Bite-széken gyepeket jelölnek, ahol csak néhol tűnik fel a mocsár jele.

A Nagyszéksós-tavon már 1968-ban jelentős volt a nádas kiterjedése, érdemes volt nádgazdálkodást folytatni, ami ma is folyik.

A 70-es években a sok csapadék és magas talajvízszint miatt halastó üzemelt a Nagyszéksós-tavon. Ennek érdekében a tavat észak déli irányba átszelő csatornát kikotorták, megszélesítették. A 80-as évek végéig folyt halgazdálkodás, majd 1989- től megindult a kiszáradás. Az édesvízzel történt vízcserék hatására a szikes jelleg tovább csökkent, ami a növényzet elburjánzásához vezetett. Napjainkban az egész tómedret nádas borítja,a 91-92-es években nyár derekán alig láttak nyílt vízfelületet. Mivel a tó partja viszonylag meredeken emelkedik, igen keskeny és szakadozott a mocsár és a gyep zóna, a meder pereméhez közel már szántásra alkalmas a terület. A tó környéki gyepfoltok szántókkal meglehetősen szabdaltak. A tanyák mellett 1990- ig intenzív volt a legeltetés, majd a legelő állatok száma a drasztikusan csökkent. A legeltetés hiányának a közvetlen eredménye a tavat körbevevő szikes rétek elnádasodása elgazosodása.