A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
7. szekció. HIDROGEOLÓGIA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 10. Dr. Lénárt László - Hernádi Béla - Szegediné Darabos Enikő – Debnár Zsuzsanna - Czesznak László – Tóth Katalin (Miskolci Egyetem, Mátrai Erőmű ZRt., Nemzeti Környezetügyi Intézet, Észak-magyarországi Vízügyi Hatóság): Bükk-térségi termálkarsztvíz térképek pontosítása a legújabb fúrások adatai alapján - 11. Osvald Máté (SZTE): A Hódmezővásárhelyi geotermikus visszasajtoló rendszer szűrőit eltömítő biológiai komponensek vizsgálata metagenomikai módszerrel
hidrográfokat módosítani kellett, mert a csőperem változtatását is figyelembe kellett venni. Ilyen esetekben elsősorban a törzskönyvi bejegyzésekre lehetett támaszkodni. Esetenként mérlegelni kellett, hogy a peremváltozás valós, vagy csak az újabb bemérés miatt virtuális változás történt. Azok az észlelőkutak, amelyek esetében a feltárt hiányosságokat, hibákat nem lehetett egyértelműen javítani, kimaradtak a további vizsgálatokból. A számítástechnikai megoldások mellett jelentős szerepet kapott elsősorban a térbeli hibaszűrésnél a vizuális megjelenítés is. A Golden Software Surfer 11 programjának és az automatizálására használatos Scripter segítségével, lineáris interpolációval izovonalas térképek készültek, amelyeken a kiugró értékeket (csúcsokat, mélyedéseket) jelző „bikaszemeket” („bull’s eye” effektus) vizsgáltuk. A forrásadatban megkerestük az ezekhez tartozó értékeket, ha ez egyértelműen hiba volt, és ha lehetett, akkor javítottuk, ha nem volt lehetséges, akkor ezeket a kutakat is kihagytuk a további számításokból. A vizuális interpretáció után a megmaradt észlelőkutak adatainak felhasználásával a Surfer-ben ismét rasztereket interpoláltunk és keresztvalidációt végeztünk. Azokon a pontokon, amelyeken a becsült és a mért értékek között még mindig nagy különbségek mutatkoztak, tovább vizsgáltuk, hogy ezt valós szélsőértékek vagy mérési hibák okozhatták. Ahol mérési hiba okozta az eltérést, ha lehetett, adatjavítást végeztünk, ha erre nem volt lehetőség, ezek az állomások szintén kimaradtak a további számításokból. A fentiekben áttekintett javítás és szűrés utáni összesen 321 észlelőkút adatsora bizonyult alkalmasnak a további vizsgálatok elvégzése, melyek térbeli eloszlását a Duna- Tisza köze digitális domborzatmodelljére illesztve a 2. ábra szemlélteti. 2. ábra: A vizsgálatokhoz felhasznált talajvizszint-megfigyelő kutak elhelyezkedése a Dana-Tisza köze területén Az ábra tanúsága szerint a kutak térbeli elhelyezkedése nem egyenletes: az észlelőkutak közötti legkisebb távolság mindössze 3,61 m, a legnagyobb ezzel szemben közel 12 km, a távolságok átlaga 8186,56 m, szórása 2645,74 m. (Megjegyezzük, hogy a legkisebb, mindössze néhány m-es távolság nem a hálózat átgondolatlan bővítése miatt adódott, hanem a kiszáradt, tönkrement észlelőkutak esetében alkalmazott „melléfúrásos felújítás” következménye.)
