A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 19. Mrekva László (EJF): A földhasználat szerepe a városi árvízi kockázatkezelésben

6. számú ábra: Vízgyűjtő, részvízgyűjtő és városi vízgyűjtő reláció (http://www.scotland.gov.Uk/Publications/2011/01/14152758/9)

Ahhoz, hogy elkezdjük, árvíz által veszélyeztetett területek beazonosítását össze kell vetnünk a vízgyűjtőről származó térbeli adatokat, és végig kell tekinteni az árvizeket létrehozó folyamatokat, indikátorokat. Miután megvizsgáltuk ezeket az adatokat, és kellő információval rendelkezünk arról, hogy a múltbeli árvizek kialakulásának mik voltak az okai, csak akkor kezdhetjük el jövőbeli árvizek csökkentésére vonatkozó intézkedések kidolgozását. Ezt követően kezdődhet meg a megfelelő (hely specifikus) földhasználati stratégia megtervezése. Ez a fajta, a teljes vízgyűjtőre vonatkozó integrált megközelítés (amely biztosítja a társadalom részvételét) eredményezi a fenntartható földhasználatot (Johnson, 2008).

Evapotranspiration from vegetation and surface water

Natural catchment

Stow surface water ru—“ Infiltration into the gr

Groundwater

recharge

Rapid surface water runoff, limited infiltration into the ground

Reduced evapotranspiration from vegetation and surface water

Urban catchment

7. számú ábra: A természetes és a városi vízgyűjtő (http: //www. susdrain.org/delivering-suds/using-suds/background/sustainable - rainage ,html)