A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 19. Mrekva László (EJF): A földhasználat szerepe a városi árvízi kockázatkezelésben
A növekvő emberi beavatkozásoknak köszönhetően, melyek átalakítják a vízgyűjtőt, a felszíni lefolyást leíró folyamatok megváltoztak (csökkent a talaj infiltrációs kapacitása és megváltozott a talaj lefedettség) (7. számú ábra). Ez ahhoz vezetett, hogy az ember által megváltoztatott vízgyűjtő egyre jelentősebb szerepet játszik a növekvő árvízi katasztrófák kialakulásában. A csapadék hidrológiai szerepe erősen függ a talaj lokális karakterisztikájától, mint például a víztározási kapacitás és a beszivárgás mértéke. A vegetációs lefedettség típusa és sűrűsége, valamint a földhasználati karakterisztika fontos, hogy megértsük a csapadék hidrológiai szerepét. A környezet degradációja egyfajta kontroll nélküli városi fejlődéssel párosulva ahhoz vezetett, hogy megnőtt a közösségek árvízi katasztrófák általi fenyegetettsége. A tervszerűen végrehajtott és szabályozott földhasználat képes csökkenteni a lehetséges árvízi károkat a kockázatnak kitett területeken. A tervszerű földhasználati gyakorlat csökkenti az árvízi kockázat költségét, azáltal, hogy vízgyűjtőről kirekeszt bizonyos tevékenységeket és olyan helyzetet teremt, amely által az adott - árvízi kockázat által befolyásolt - területen sajátságos beavatkozások valósulhatnak meg (http://climate-adapt.eea.europa.eu). 4. Összefoglalás A városi árvizekkel való sikeres gazdálkodás nem oldható meg városi léptékben haladva, és a lehetséges árvízkárokra történő reagálás is sokkal bonyolultabb köszönhetően a politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti változásoknak. Az emberi beavatkozások mélyrehatóan megváltoztatták azt a földet, ahol élünk. Különösen a földhasználat és annak megváltozása hat leginkább azokra a hidrológiai folyamtokra melyek (térben és időben) előidézik az árvízi kockázatot magát. Az elmúlt években világszerte jelentkező árvizek, az árvizek elleni védekezés továbbfejlesztésére hívják fel a szakemberek figyelmét. Az árvízi kockázat nemcsak a klímaváltozásnak köszönhetően, hanem az árvíz által kockázatosnak ítélt területeken történő folyamatos és növekvő beruházásoknak köszönhetően is növekszik. Emellett természetesen a globális klímaváltozás megjelenése is hozzájárult az újszerű földhasználati gyakorlat stratégiájának realizálódásához. Mindezek megkövetelik a földhasználati gyakorlat körültekintő, tervezett és tudatos megváltoztatását, egyfajta paradigmaváltást. Ez a szemléletmódbeli változtatás egy olyan döntés, amely attól is függ, hogy képesek vagyunk-e változtatni a jelenlegi árvízkezelési gyakorlatunkon. Alapvető, hogy a kockázatkezelést integrált módon, a szerkezeti és nem szerkezeti intézkedéseket kombinálva, komplexen valósítsuk meg. A komplex kölcsönhatás egy átláthatóbb koncepcionális keretet követel meg, melyben megvalósul a megfelelő intézményi és szervezeti működés. Ezeknek az összetevőknek a felismerése elősegíti az árvízi kockázat megértését. A közösségi részvétel a kockázatkezelési intézkedések megtervezésében és végrehajtásában, különösen fontos a sikeres árvízi kockázatkezelés folyamatában. A fenntartható, árvíztudatos várostervezés hosszú távon a legígéretesebb stratégia a sikeres árvízi kockázatkezelésben. Az árvízi szempontok érvényesülése elválaszthatatlan eleme a várostervezésnek. A tervszerűen irányított, fenntartható földhasználati gyakorlat szoros összefüggésben a vízgyűjtőgazdálkodási gyakorlattal képezheti azt a követendő elvet, ami a multifunkcionális földhasználattal kombinált árvíz-megelőzési intézkedéseken, mezőgazdasági és környezeti gyakorlaton, territoriális tervezési politikán és természetvédelmi stratégiákon alapul, tekintetbe véve a különböző tervezési szinteket (a nemzeti szinttől kezdve egészen a lokális
