A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 19. Mrekva László (EJF): A földhasználat szerepe a városi árvízi kockázatkezelésben
2. gazdasági ösztönzők (a megfelelő földhasználatért cserébe adókedvezmény, illetve extra adók a nem kívánt földhasználat miatt), 3. tudásfokozás (ismeretbővítés, információ az árvízi kockázatról), és 4. közberuházások (ingatlanvásárlás, közüzemek ártéren kívülre történő áthelyezése). Mint mindenhol, a sikeres földhasználati gyakorlat megvalósítása során is elengedhetetlen a társadalom bevonásának folyamata, a folyamatos kommunikáció az integrált intézkedések bevezetését illetően és a társadalom építkezési szokásainak tudatossá tétele miatt. így a város teljes egészét vizsgálva olyan műszaki és szervezeti intézkedések foganatosíthatóak, melyek képesek hatásában csökkenteni a városi árvízi kockázatot (5. számú ábra). A városok permanens módon beépítik és közművesítik területeiket, fejlesztik a vízi infrastrukturális létesítményeket és a „városi vizeket” a legközelebbi befogadóba vezetik (Andjelkovic, UNESCO, 2001) 'flow Ft&w ii Rj'irljll «ventaf Lowet antí Less peak Higher | Gradual leCrtSiOtt flrtw.T H^irt and mwc rapid peak »IrtCharfl* FL*w K.hoTjII eve«i at time T-0 5. számú ábra: A fenntartható csatornázási rendszerek előnyei (http://www.susdrain.org/delivering-suds/using-suds/benefíts-of-suds/flood-risk-management.html) Az EU Árvízi Irányelve hangsúlyozza, hogy az árvízi kockázatok csökkentését célzó intézkedéseket, amennyire csak lehetséges, az eredményesség érdekében koordinált módon kell kezelni a teljes vízgyűjtőn (6. számú ábra). Hangsúlyozza továbbá, hogy a vízgyűjtő szintű földhasználati gyakorlat jelentős szerepet játszik z árvízi kockázatkezelés folyamatában, azonban nem foglal állást, hogy azt miként kell megtervezni és végrehajtani, illetve, hogy milyennek kell, hogy legyen a hatásos földhasználat-gazdálkodás. A vízgyűjtő szintű földhasználati gyakorlat megtervezéséhez tisztában kell lennünk a teljes vízgyűjtő karakterisztikával (geológiai, topográfiai, hidrológiai jellemzők és földhasználati típusok stb.).
