A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
7. szekció. HIDROGEOLÓGIA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 4. Görög Zsolt (Golder Associates Zrt.): Komplex problémák, megoldási lehetőségek rétegvizes vízellátású mintaterületen a gödöllői vízbázisok példáján keresztül - 5. Hágen András (Újvárosi Általános Iskola): A felszín alatti vizek geokémiai szempontjai a sörfőzésben - 6. Hágen András (Újvárosi Általános Iskola): Felszín alatti vizek fejlődéstörténete a Mohácsi-szigeten - 7. Hernádi Béla - Czesznak László - Juhász Béla - Kovács Péter - Lénárt László - Tóth Katalin (Mátrai Erőmű ZRt., ÉMVIZIG, Miskolci Egyetem, Észak-magyarországi Vízügyi Hatóság, MLBE): Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén
Komlós Ferenc ny. minisztériumi vezető-főtanácsos 2330 Dunaharaszti, Klapka György u. 41/1. A HŐSZIVATTYÚZÁS TÁBLÁZATA ÉS A FELSZÍNALATTI VÍZ HŐJÉNEK HASZNOSÍTÁSA MAGYAR HŐSZIVATTYÚVAL „Az a kötelességünk, hogy a tudást gyarapítsuk. Bízom benne, hogy a társadalom, amelyben élek értelmesen fogja használni a megszerzett tudást.” [1] Teller Ede (1908-2003) Bevezetés A hőszivattyúzás világszerte elismerten energetikailag a leghatékonyabb fűtési-hűtési technológia, így az energiatakarékosság, a globális C02-kibocsátás és a helyi légszennyezés csökkentésének egyik kulcseleme. Országunk kétszeresen is érintett a hőszivattyúk elterjesztése témájában. Egyrészt világviszonylatban is előnyős geotermikus és hidrológiai adottságunk révén, amelyek birtokában a hőszivattyús rendszerekre való átállás jelentősen javítaná egész gazdasági helyzetünket. Másrészt nagy lépés a fenntartható energetika és a munkahelyteremtés irányába. Statisztika a hőszivattyúzásért Ismeretes, hogy a víz a Föld napsugárzás által körforgásban tartott, folytonosan megújuló energiahordozója. A hőenergiát vagy valamely anyagnak (folyadéknak, gáznak vagy szilárd testnek) a hőmérsékletét az őt alkotó részecskék mozgásának sebessége határozza meg [2], Energiahordozó [3]: az az anyag, amelynek számottevő energiatartalma van, illetve rendeltetése szerint főként energetikai célokat szolgál, függetlenül attól, hogy az energia melyik fajtájának (hőenergia stb.) felszabadítása révén hasznosítható. Megújuló energiaforrás [3]: olyan energiaforrás, amely a természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, nevezetesen a felszíni, felszín alatti vizek, és külső levegő (gőz-halmazállapotú vizet tartalmaz), vagy újratermelődik, nevezetesen a szennyvíz, a csurgalékhévíz, az elfolyó vizek és a használt, (épületből) eltávozó levegő. Országunk adottságai, nevezetesen Magyarország napenergia-, földenergia és hulladékhő-potenciálja, magas színvonalú szellemi tőkéje kedvez a megújuló energiát hasznosító innovatív hőszivattyús technológia elterjesztésének, és hatékonyan hozzájárulhat Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek eléréséhez, ha a hőszivattyúzás jogszabályba foglalt módon statisztikailag is kimutathatóvá válhatna. A szokásos vízenergiatermelés célja, hogy a víz helyzeti és mozgási energiáját hasznosítsa. Ezzel kapcsolatosan már régóta statisztikai adatok is a rendelkezésünkre állnak. Sajnálatos, hogy a tudományos szakirodalomban nincs kiemelve, hogy vízenergiából hőenergia is nyerhető! Vízenergiából „hő, nemcsak villany termelhető”! Ezért hangsúlyozom a hőszivattyúk hőforrásairól szóló statisztika bevezetésének nélkülözhetetlen szerepét. Erről a multidiszciplináris tudományterületről egy olyan összefoglaló táblázatot készítettünk, amelynek jogszabályban való bevezetését is javasolni lehet. A villamos fűtés (tiszta, környezetkímélő fűtés) mindenki számára ismert, de költségessége miatt hazánkban ma még nem tekinthető energiahatékony módszernek. A fejlett országokban széleskörűen elterjedt hőszivattyús fűtéstechnika ezzel szemben a tisztán villamos fűtéshez
