A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
7. szekció. HIDROGEOLÓGIA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 4. Görög Zsolt (Golder Associates Zrt.): Komplex problémák, megoldási lehetőségek rétegvizes vízellátású mintaterületen a gödöllői vízbázisok példáján keresztül - 5. Hágen András (Újvárosi Általános Iskola): A felszín alatti vizek geokémiai szempontjai a sörfőzésben - 6. Hágen András (Újvárosi Általános Iskola): Felszín alatti vizek fejlődéstörténete a Mohácsi-szigeten - 7. Hernádi Béla - Czesznak László - Juhász Béla - Kovács Péter - Lénárt László - Tóth Katalin (Mátrai Erőmű ZRt., ÉMVIZIG, Miskolci Egyetem, Észak-magyarországi Vízügyi Hatóság, MLBE): Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén
használandó villamos energia töredékét használja fel arra, hogy a hőt a külső környezetből (levegőből, vízből vagy földből) „beemelje”, „szivattyúzza” a hasznosítható hőmérsékletre. Az elterjedt téves vélemények miatt fontos hangsúlyozni, hogy a hőszivattyú, mint eszköz független a villamos energia előállítási módjától! „A hőszivattyú a jövőbe tekintve is biztonságos megoldás, mert lehetővé teszi az épületek hatékony fűtését, bármilyen forrásból származzék is a villamos energia.” [4] Részlet az EU RES megújuló energia direktívából 2. cikkely (megújuló forrásokból előállított energia): Fogalommeghatározások- „légtermikus energia”: hő formájában a környezeti levegőben tárolt energia;- „geotermikus energia”: a szilárd talaj felszíne alatt hő formájában található energia;- „hidrotermikus energia”: a felszíni vizekben hő formájában tárolt energia. Célszerű a megújuló energia direktíva szerint csoportosítani: légtermikus; hidrotermikus és geotermikus hőszivattyúzás és kiegészíteni ezeket hulladékhő hasznosítású hőszivattyús rendszerekkel [5]. A fentiek értelmében évenkénti statisztika bevezetését javaslom a kivitelezett hőszivattyús rendszerek hőforrásainak és hajtóenergiáinak figyelembevételével, amelyet a következő oldalon látható ún. „Hőszivattyúzás táblázata” címmel. A táblázat kitöltése az országos megújuló energia felhasználását illetve elszámolását műszaki alapokra helyezi, megkönnyíti az éves magyarországi összefoglaló jelentések készítőinek a munkáját. Az évenkénti statisztika nyomon követheti a hazai fejlődést, a hazai és nemzetközi hőszivattyús helyzet piaci összehasonlítását. Ismeretes, hogy a felelős döntéshozóink a statisztikai adatok figyelembevételével döntenek. A magyarországi Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tevékenységét a statisztikai törvény szabja meg. Magyarországon az energetikai részt mindig az energetikáért felelős kormány tárca állítja össze. Az SPF-et a 2008. decemberi ún. EU RES megújuló energia direktíva rögzíti. Angol nyelvű rövidítésből származik (seasonal performance factor), magyar fordítása: szezonálisteljesítmény-tényező. Büki Gergely professzor nyomán átlagos fűtési tényezőnek is nevezzük [6]. Az egy fűtési szezonban a hőszivattyú által a fűtési rendszerbe bevitt energiamennyiség [kWh] osztva a hőszivattyú és az ún. primeroldali szivattyú (vagy ventilátor) által felvett villamosáram-fogyasztás összegével [kWh]. Az SPF értelmezésére két példát bemutatok:- ha SPF = 5,0 az azt jelenti, hogy 15,0 kWh hő előállításához 3,0 kWh áramot használ fel a hőszivattyús rendszer;- kisebb az átlagos fűtési tényező, ha SPF = 4,0. Ekkor 3,0 kWh áramfogyasztással a hőszivattyús berendezés hőtermelése 12,0 kWh. Az SPF valós értékét csak mérések alapján lehet meghatározni! Az SPF várható értéke számos adottságtól és körülménytől függ. Pl. az adott épület funkciójától, használatától, a hőforrás és a hőleadás mindenkori hőmérsékletszintjétől, a hőlépcsőktől, a fűtési időszaktól, a külső és a helyiségek belső hőmérsékletétől, a vezérléstől, a szabályozástól, a hőszivattyús rendszer tervezésének, kivitelezésének, üzememeltetésének (pl. szellőzés, helyiség túlfűtés) és karbantartásának szakszerűségétől, a társadalmi szokásoktól, a fogyasztói magatartástól.
