A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
6. szekció. VÍZÉPÍTÉS - 8. Szlabóczky Pál (Smaragd-GSH Kft.): A szegedi gyálaréti szennyvíztisztító telep építéskori árvízvédelmi terve - 9. Tóth Ferenc (Országos Vízügyi Főigazgatóság): Mobil árvízvédelmi falak alkalmazásának kockázatai
Napjainkban az energiaárak folyamatos növekedése miatt egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az alternatív energiahasznosítások, így a geotermikus energia is. Hazánk, valamint a dolgozatomban vizsgált Közép-Tisza-vidék kiváló adottságokkal rendelkezik, földhő hasznosítás szempontjából, hiszen a geotermikus grádiens értéke itt mintegy másfélszerese a világátlagénak. Emellett más ásványkincsek is rejtőznek a felszín alatt. A mai Közép-Tisza-vidék területe többször került olyan geológiai környezetbe a földtörténet során, amely alkalmas volt kőolaj és földgáz képződésére egyaránt. A többszöri transzregresszió, a tengeri üledékképződés, a térszíni süllyedések-emelkedések következtében az eltemetődött szerves anyag mélységi körülmények (magas nyomás, hőmérséklet) közé került, és átalakult. Először biopolimerekből geopolimerek, majd az anyag tovább frakcionizálódásakor kőolaj és földgáz keletkezett. Ezek tározó kőzete az Alföld területén zömében a harmadidőszaki porózus homokkő konglomerátum. A porózus, valamint repedezett kőzetek kiváló közvetítő közegek lehetnek a kis olaj és gázszemcsék migrációjának, a törések és felboltozódások mentén pedig a migráló anyag csapdázódásának. A harmadidőszak második felében a területen létező csökkent sósvizű Pannon Beltenger, valamint a bele torkolló folyók hordalékaikkal, deltáikkal, nagy hozamú termálvíz tározódásra alkalmas homokrétegeket hoztak létre. A XIX. század végén, a XX. században és még ma is, nagyon nagy a kereslet a kőolaj és földgáz származékokra, ami arra késztette az olajipari geológus szakembereket, hogy újabb és újabb kitermelhető készletetek tárjanak fel. Ezért az 1940-es évektől tömegesen mélyítették le a különböző szénhidrogén kutató fúrásokat, amelyeknek egy része nem lett sikeres, hiszen CH szempontjából meddőnek bizonyult, így a olajipar számára nem volt értékes fúrás. Nem volt jelentős, hiszen a kutatás nem azt vizsgálta, milyen hévíztermelésre alkalmas rétegeket tártak fel ezen fúrások alkalmával. A meddő kutak felhagyása után, egy részüket sikerült hasznosítani és hévízkúttá kiképezni, de vannak olyan kutak is, melyeket egyáltalán nem hasznosítottak semmire. Dolgozatom megírásának a célja egy összefoglaló készítése a Közép-Tisza-vidéken kőolaj kutatási célra lemélyített, majd szénhidrogén szempontjából meddővé nyilvánított kutak rendszerezése, áttanulmányozása volt. A rendelkezésemre álló anyagok alapján áttekintem a Közép-Tisza vidéken létesült meddő CH kutak adatait, műszaki állapotát, geotermikus, hévízfeltárási szempontból hasznosítható mélységközöket, különös tekintettel Szolnok és térségére vonatkozóan, a Nemzeti Kömyezetügyi Intézet Közép-Tisza-vidéki Kirendeltség működési területén. Célom, hogy felhívjam a figyelmet a föld alatt rejtőző kincs hasznosítási lehetőségeire, hiszen, ahol a geológiai feltételek adottak, ott hévízhasznosításra fel lehet használni ezen kutak egy részét, kiváltva a fosszilis energiahordozókkal való fűtést. Másodsorban nem elhanyagolható a zömében elhagyatott kutak környezetvédelmi szempontból történő vizsgálata. Több esetben tapasztalható, hogy a „gazdátlan” kút nem rendelkezik védőterülettel, a kútszerelvények rozsdásak, a kútszájak nyitott állapotban vannak. így a felszíni eredetű szennyeződések könnyen elszennyezhetnek több száz, akár több ezer méter mélységű rétegeket. 2
