A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
6. szekció. VÍZÉPÍTÉS - 8. Szlabóczky Pál (Smaragd-GSH Kft.): A szegedi gyálaréti szennyvíztisztító telep építéskori árvízvédelmi terve - 9. Tóth Ferenc (Országos Vízügyi Főigazgatóság): Mobil árvízvédelmi falak alkalmazásának kockázatai
Szénhidrogén kutatás alakulása, kutak eloszlása a területünkön A magyar szénhidrogén kutatás iránti figyelem már az ipari forradalom idején elkezdődött. Az akkori államvezetés már a 19. század végén évi 100000 koronát különített el a költségvetésből kőolaj és földgáz hazai termelési feltételeinek a tisztázására. E munka tudományos megalapozásának feladatát a Magyar Királyi Földtani Intézet (MKFI) kapta meg. Wekerle Sándor miniszterelnök, Böckh Jánoshoz, az MKFI igazgatójához írt levelében (1893. júniusl2.) világosan meghatározta, mit vár a kormányzat: „ ...fölötte fontos, hogy a nyersolaj az országban nyer essék. ” „ ...Szükségesnek találom, hogy a mély fúrások a geológiai viszonyok alapos tanulmányozásával kezdessenek meg... ” (Dr. Bérezi István: Szénhidrogének, 2002). A szénhidrogén kutatás hajnalán a tudósok Eötvös Lóránd felfedezésével, a torziós inga segítségével fedeztek fel újabb és újabb szénhidrogén telepeket. A kor kiemelkedő szakértői Böckh Hugó, Pávai Vájná Ferenc, Papp Simon és Ifj. Lóczy Lajos voltak. A Magyar Kincstár egyre jobban támogatta a harmadidőszaki üledékek (szarmata, pannon), reménybeli kutatását, bár a Közép-Tisza-vidékén csak az 1940-évektől kezdődött meg a harmadidőszaki üledékek szénhidrogén hasznosítás szempontjából való intenzív vizsgálata. A IF világháború előtt összesen 4 ilyen kút létesült. A legelső ilyen a Berekfürdő I. számú kút volt, amelyet még 3 db kút követett. A Berekfürdő Il-es 1930-ban, Tiszaörsi kút 1932-ben, a Tiszakürt-l-es (Cserkeszőlő) 1943-ban. A kutak jelenleg is működnek, vizüket strandi vízellátásra használják. 1952 és 1955 között a kőolaj- és földgázkutatás homlokterébe került a Közép-Tisza-vidék. Az ebben az időszakban lefúrt kutatófúrások közül Jász-Nagykun-Szolnok megyében összesen 83 db lett eredményes, 71 db meddő. Műszaki, geológiai tulajdonságaikat és hasznosítási jellemzőket tekintve a kutak a következőképpen csoportosíthatók: Lefiirt, kicsiivezett C H kutató fúrás ( 11 szemponijahi'il hasznos, Icmidésbc álliUíh kúl 1 CIT szempontjából meddő, felhagyott kút Kimerült CH kút llévizkúttá átképzett vagy úlképezhelő kút Tájrendezett, rekultivált kút 1. ábra. CH kutató fúrások csoportosítása műszaki állapot szerint Jelenleg a KÖTI-NeKI működési területén összesen 215 db meddő CH kútról van tudomásunk. Eloszlásukat tekintve nagyjából a vizsgált terület (KÖTI-NeKI működési területe középvonala mentén EKK-DNYNY irányban helyezkednek el (1. számú térkép). Néhány település közelében a kutak sűrűbben létesültek. Ilyen Nyársapát, Törtei, Szolnok, Fegyvernek, Kenderes és Kunmadaras térsége. Összességében elmondható, hogy a nyilvántartott meddő CH kutak számához viszonyítva (3093 db) a kutak 7,9%-a található meg területünkön. 3
