A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 14. Lovas Attila - Fazekas Helga (KÖTIVIZIG): Árvízi tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata - 15. Lucza Zoltán (FETIVIZIG): A vízkárelhárítás időszerű feladatai - 16. Maller Márton (ÉDUVIZIG): Települési vízkár-elhárítási tervek készítésének tapasztalatai - 17. Dr. Mecsi József (PE): 2013-as árvízhullám hatása Mohács térségében - 18. Mrekva László (EJF): A kockázatkezelés, mint a reziliens városi árvízgazdálkodás hatékony eszköze

szabványoknak, és a hiányos, nem elégséges település- és városfejlesztésnek (UN/ISDR, 2007b, pp. 22-23.)

Minden természeti katasztrófát figyelembe véve az árvízi események előfordulása a leggyakoribb világviszonylatban (6. számú ábra).

Number of events: 905

o Natural catastrophes •

O Selection of significant ©

Natural catastrophes

Geophysical events •

(earthquake, tsunami, volcanic activity) Meteorological events O

(Storni)

Hydrological events (flood, mass movement) Climatological events (extreme temperature, drought, wildfire)

6. számú ábra: Természeti katasztrófák a Földön 2012

(Munich Re's NatCatSERVICE)

Az elöntés által veszélyeztetett városi területek különösen a növekvő árvízkároknak vannak kitéve. A jelentős eseményekből származó közvetlen hatások veszélyeztetik a legjobban az emberi életet és tulajdont. Az indirekt és gyakran hosszú távú hatások, mint például betegségek, az elégtelen és hiányos táplálkozás, az élet elvesztése mind-mind rombolják a közösségi rezilienciát és fejlődést. A fejlődő országok szegény és hátrányos helyzetű lakossága szenved leginkább az árvíz hatásaitól (7. számú ábra).

■ Oceania

■ Europe

■ Asia

■ Americas

■ Africa

Occurrence People killed People Economic affected damages

7. számú ábra: Dokumentált árvízi események és hatásuk regionális összehasonlításban

1997-2006 között

(centre for Researchon the Epidemiologyof Disasters, inCRED Crunch nr. ll.jan.28.)

Az urbanizáció magában foglalja és fokozza az árvíz kockázatát. Az áradást egyre veszélyesebb és költségesebb menedzselni a meredeken növekvő populációnak kitett városi területeken. A vízi infrastruktúrát érintő területek között kell említeni a szállítást, a közegészségügyet, a csatornázottságot, városi árvizek kezelését és a hulladékgazdálkodást. A folyamat során megnő a kommunális és az ipari szennyvizek mennyisége köszönhetően a nem elégséges (mind mennyiségileg, mind minőségileg) szennyvíztisztításnak, ami a talaj, talajvíz