A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 14. Lovas Attila - Fazekas Helga (KÖTIVIZIG): Árvízi tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata - 15. Lucza Zoltán (FETIVIZIG): A vízkárelhárítás időszerű feladatai - 16. Maller Márton (ÉDUVIZIG): Települési vízkár-elhárítási tervek készítésének tapasztalatai - 17. Dr. Mecsi József (PE): 2013-as árvízhullám hatása Mohács térségében - 18. Mrekva László (EJF): A kockázatkezelés, mint a reziliens városi árvízgazdálkodás hatékony eszköze

és a felszíni befogadó direkt módon történő magas szerves anyag és nitrát szennyezését idézi elő; mely szennyezettséget tovább növel a szintén elégtelen kommunális szilárd hulladéklerakók tarthatatlan helyzete. A közlekedésből eredően az autóutak, úthálózat, hajtóanyagok szállítása, raktározása, üzemanyag-töltőállomások, közlekedési hulladékok, útsózás stb. további rizikófaktort jelentenek a környezet számára.

A város talajának nagy része szilárd burkolattal borított, ami megváltoztatja a vizek lefolyását és beszivárgását. A nem borított részeken intenzívebb beszivárgás valószínű. Az esővíz a csatornahálózaton keresztül a felszíni vizeket terheli, és nem jut el a felszín alatti vizekbe. A felszín borítottsága megváltoztatja az alatta lévő talajvíz- és levegőviszonyait, ezen keresztül módosíthatja a víz felszín alatti útját és minőségét. (http://www.kwm.hu/szakmai/karmentes/kiadvany0k/karmfuzet5)

A nem kielégítő tervezésnek és gazdálkodási gyakorlatnak köszönhetően az árvizek kockázata növekszik. A klímaváltozás a másik nagymérvű globális irányzat, mely jelentősen befolyásolja az árvízkockázatot. A meteorológiai viselkedésformák megváltozása, mely kapcsolatban áll a melegebb éghajlattal, potenciális kiváltó okai a növekvő áradásoknak. Ez a nagyméretű és fejlődő kihívás, amit a városi árvizek jelentenek, azt helyezi kilátásba, hogy sokkal többet kell tenni a politikai döntéshozóknak, hogy jobban megértsék és kezelni tudják a meglévő és jövőbeli kockázatokat. Az árvízi hatások jelenlegi és tervezett szintjei sürgetővé teszik a városi területeken a kockázatkezelési intézkedések rangsorolását politikai és szakpolitikai szinteken egyaránt.

Az árvizeket kiváltó okok és hatások megértése, a tervezési, beruházási és végrehajtási intézkedések (melyek minimalizálják ezeket a kiváltó okokat és hatásokat) kell, hogy képezzék a fejlődést a gondolkodásunkban és be kell építeni őket a fejlesztési céljaink közé. A politikai döntéshozóknak világos jövőképre és alternatívákra van szükségük, melyek segítik őket abban, hogy helyes döntéseket hozzanak. Az integrált városi árvízgazdálkodás egy multidiszciplináris, multi szektorális megközelítési mód (beleértve a különféle felelős állami és nem állami testületeket). Az árvízi kockázatkezelési intézkedéseknek mindenre kitérj edőnek, hely specifikusnak, integráltnak és minden érdekelt, egyensúlyban lévő szektort magában foglalónak kell lennie. Az ismétlődő, múltbéli hibák katasztrofális következményekkel járhatnak a jelenben és a jövőben, ezért nem engedhetjük meg azokat. Összehangolt intézkedésekre van szükség a jelenben, melyek előremozdítják az integrált városi árvízgazdálkodást. Az erőteljes (robust) intézkedések (melyek képesek a külső befolyásoknak ellenállni) elősegítik az árvízkockázat csökkentését, miközben egyidejűleg lehetőséget teremtenek a jobb minőségű és fenntarthatóbb városi fejlődéshez.

6. Összefoglalás

Az árvizeknek jelentős hatásuk van a Föld lakosságra évről évre, ezért az árvízi kockázatkezelési intézkedéseket rövid időn belül el kell végezni. Az árvízi események hatásának mértéke egyre nagyobb és a jövőben ez a helyzet még rosszabb lesz. A kockázatkezelési terveknek rövid és hosszútávon egyensúlyban kell lenniük és magukba kell, hogy foglalják mind a szerkezeti, mind a nem szerkezeti intézkedéseket. A hosszú távú, sikeres, árvízi kockázatkezelési intézkedések végrehajtásának elengedhetetlen feltétele:

• a jól definiált, tisztán látó és magabiztos vezetői/irányítói testület,

• a határozottjói képzett és gyakorlott szakembergárda, és