A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 14. Lovas Attila - Fazekas Helga (KÖTIVIZIG): Árvízi tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata - 15. Lucza Zoltán (FETIVIZIG): A vízkárelhárítás időszerű feladatai - 16. Maller Márton (ÉDUVIZIG): Települési vízkár-elhárítási tervek készítésének tapasztalatai - 17. Dr. Mecsi József (PE): 2013-as árvízhullám hatása Mohács térségében - 18. Mrekva László (EJF): A kockázatkezelés, mint a reziliens városi árvízgazdálkodás hatékony eszköze

• városbővítési periódus: peremterületi bővülés, ez a „belvárosi” lakosság kiköltözését és vidéki lakosság belvárosba költözést jelenti;

• szuburbanizációs periódus: az infrastrukturális fejlődést követve a városperemi, elővárosi lakóterületek növekednek.

Más feldolgozások szerint (Fórián Sándor, Urbanizációs folyamat és annak néhány

hatása a környezetre) ez a fejlődési folyamat négy elkülöníthető szakaszra bomlik:

1. első szakasz: rohamos városnövekedést jelent,

2. második szakasz: továbbra is a koncentráció jellemzi, ugyanakkor az ipari technológia fejlődése, a közlekedési viszonyok megváltozása, a lakosság igényeinek differenciálódása nyomán alakul ki,

3. harmadik szakasz: dezurbanizáció szakasza, a központi városok aránya és népességszáma csökken, és a vonzáskörzet növekedése következik be,

4. negyedik szakasz: reurbanizáció, azaz újra városiasodás, amikor a városközpontok újraélednek, modernizálódnak és ez a városközponti lakosság ismételt növekedésével jár.

I

0»C3

Ű

Koncentráció

Városbővülés

Szuburbanizáció

5. számú ábra: A nagyvárosok terjeszkedési szakaszai

(https://www.mozaweb.hu/Lecke-Foldrajz-Foldrajz_9-Az_urbanizacio_es_a_varosok_szerkezete-100167)

A különböző fejlődésformák, legfőképpen a magas kockázatú területeken a népesség növekedés és a környezetvédelem degradációja továbbra is a legfontosabb kiváltói a katasztrófa helyzeteknek (IPCC 2012).

A városi környezetben történő áradás egy komoly és növekvő kihívás, különösképpen a rapid módon expandáló városokban. Az urbanizációs trendek, a klímaváltozás, az áradásokat kiváltó okok egyre változékonyabbak, hatásukban növekvőek.

A klímaváltozás nagymértékben járul hozzá a vészhelyzetek gyakoriságának és hatásának növekedéséhez. A veszélyhelyzetekből eredő kockázatok a városi területeken folyamatosan növekszenek, köszönhetően a nagyarányú városi növekedésnek, a hiányos tervezési és építési