A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 14. Lovas Attila - Fazekas Helga (KÖTIVIZIG): Árvízi tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata - 15. Lucza Zoltán (FETIVIZIG): A vízkárelhárítás időszerű feladatai - 16. Maller Márton (ÉDUVIZIG): Települési vízkár-elhárítási tervek készítésének tapasztalatai - 17. Dr. Mecsi József (PE): 2013-as árvízhullám hatása Mohács térségében - 18. Mrekva László (EJF): A kockázatkezelés, mint a reziliens városi árvízgazdálkodás hatékony eszköze

az urbanizáció, mint folyamat (a latin urbs, a.m. város szóból) alatt az emberi települések sűrűsödését és növekedését értjük. Ez a folyamat napjainkban egyre gyorsabban és

nagyobb mértekben történik.

(http://hu.wikipedia.org/wiki/Urbaniz0bC30bAlci°bC30bB3),

• az urbanizáció a városiasodás folyamata; az embereknek és az iparnak a városi

központokba történő csoportosulása (http://idegen-szavak.hu/urbaniz0bC30bAlci0bC30bBji^;

• az urbanizáció fogalmát többféleképpen értelmezhetjük: 1. jelenti a városok terjeszkedését és az ezzel járó környezet-átalakítást; 2. jelenti a lakosság egyre intenzívebb beköltözését a városokba és az ezzel járó szociológiai, gazdasági, kulturális változásokat; 3. jelenti az

elOVllag beilleszkedesenek folyamatai IS. (http://martes.elte.hu/index.php?id=3&id2=urbanizalodas)

• az urbanizáció a városfejlődés jelensége, összetevője és hajtóereje. Egyrészt bizonyos változások zajlanak le a települések rendszerében (pl. megnő a városok száma), szerkezetében (egy-egy településen belül új részek alakulnak ki), nagyságában (növekedés), tárgyi felszereltségében (kommunális ellátás, úthálózat). Ezeket a folyamatokat nevezik városodásnak. Másrészt módosulások történnek a települések szellemi kultúrájában (normák, értékek, szokások, magatartási szabályok) is. Erre a folyamatra a városiasodás kategóriáját használhatjuk, (http://www.kisiexikon.hu/urbanizacio_a.htmi)

• az urbanizáció az a folyamat, amely során a városok kialakulnak és mely során mind több és több ember vándorol a központi területekre letelepedési és munkába állási szándékkal

(http://www.merriam-webster.com)

• az urbanizáció a lakosság növekedése a kis és nagyvárosi területeken ellentétben a vidéki területekkel, a folyamat az ipari forradalommal kezdődött, amikor is a munkavállalók a városok ipari központjaiba vándoroltak munkaszerzés céljából (http://www.businessdictionaiy.com)

Az urbanizáció folyamata két különböző, egymással összefüggő módon történhet

(http://hu.wikipedia.org/wiki/Urbaniz0 bC3°oAlci3;^l0 bjjjj).

• Városodás: a városok sokasodása, kiterjedése vagy növekedése darabszám, terület vagy lakosságszám szerint abszolút mértékben, illetve a vidéki népességhez vagy a nem városi településekhez viszonyítva, (mennyiségi változás)

• Városiasodás: a települési infrastrukturális ellátottság, a városi életmód, gazdasági tevékenységek vagy viselkedésmód kiszélesedése vagy megerősödése (minőségi változás).

Ez a kettős definiálás jellemzően Magyarországon alakult ki, míg a nyugati kultúrák nem tesznek különbséget. A „városodás” inkább mennyiségi tartalommal, míg a „városiasodás” inkább minőségi (jellegbeli) többlettel jár.

Egyes megközelítések szerint a nagyvárosok fejlődése három periódusra (5. számú ábra) bontható (https://www.mozaweb.hu/Lecke-Foidrajz-Foidrajz_9-Az_urbanizacio_es_a_varosok_szerkezete-100i67).

koncentrációs periódus: a város magához vonzza környezetében lévő erőforrásokat, úgymint természeti erőforrások, munkaerő, tőke;