A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 14. Lovas Attila - Fazekas Helga (KÖTIVIZIG): Árvízi tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata - 15. Lucza Zoltán (FETIVIZIG): A vízkárelhárítás időszerű feladatai - 16. Maller Márton (ÉDUVIZIG): Települési vízkár-elhárítási tervek készítésének tapasztalatai - 17. Dr. Mecsi József (PE): 2013-as árvízhullám hatása Mohács térségében - 18. Mrekva László (EJF): A kockázatkezelés, mint a reziliens városi árvízgazdálkodás hatékony eszköze
• társadalmi (a közösségek demográfiai helyzetére vonatkozik; a társadalmi tőkét habár nehéz mennyiségileg meghatározni, utal a közösségi tudatra, az állampolgárok egy csoportjának adoptációs képességére és az összetartozásra való igény iránti képességére). GAZDASÁGII! 3. számú ábra: A városi reziliencia összetevői Úgy fokozhatjuk a városi területeken a közösségi rezilienciát, hogy azonosítjuk és rangsoroljuk az adott városi területekre, az érintett szektorokra vonatkozó legfontosabb szükségleteket (ivóvíz, élelmiszer, közlekedés stb.); azonosítjuk azokat a módokat, módszereket (például a lakosság kioktatása, hogy miként tudják megóvni a vízkészleteiket, hogyan tudják megtisztítani azt, hogy hogyan tudnak felkészülni az árvízi helyzetekre stb.) melyekkel ezek a szükségletek kielégíthetők. 4. Árvízi kockázatkezelés Számos, a kockázattal kapcsolatos irodalom hangsúlyozza a kockázatkezelésnek - negatív sokkhatásokkal szembeni - a reziliencia növelésében való fontos, elengedhetetlen szerepét. A kockázatkezelés célja kettős: • csökkenteni a veszteségeket és • növelni azokat a hasznokat, illetve előnyöket, amik a kockázatviseléskor fellépnek. A kockázatkezelés összetevői a megfelelő felkészülés/előkészület és az adott helyzettel való megbirkózás/intézkedési stratégia. A tudatos kockázatkezelési stratégiának a következő összetevőket kell tartalmaznia: • tudás (a veszélyhelyzet megismerése/megértése, a külső és belső feltételek ismerete, a lehetséges/várható végeredmények ismerete, amelyek így együttesen csökkentik a bizonytalanságot), • védelem/védekezés (a veszteségek valószínűségének és méretének csökkentése, előnyök növelése)
