A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 14. Lovas Attila - Fazekas Helga (KÖTIVIZIG): Árvízi tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata - 15. Lucza Zoltán (FETIVIZIG): A vízkárelhárítás időszerű feladatai - 16. Maller Márton (ÉDUVIZIG): Települési vízkár-elhárítási tervek készítésének tapasztalatai - 17. Dr. Mecsi József (PE): 2013-as árvízhullám hatása Mohács térségében - 18. Mrekva László (EJF): A kockázatkezelés, mint a reziliens városi árvízgazdálkodás hatékony eszköze

természeti katasztrófák vagy gazdasági károk) vagy fokozatosan (mint pl. a népesség növekedése, a technológiai változások, a környezeti változások stb.) kialakulóak.

külső / belső feltételek

változás / hatás

2. számú ábra: Kockázatláncolat

Függetlenül attól, hogy ezek a változások pozitívak vagy negatívak, kicsik vagy nagyok, egyénre szabottak vagy kiterjedtek, minden esetben a változás, a belső és a külső feltételek közötti szoros kölcsönhatásoktól függenek, melyek magát a társadalmi és gazdasági rendszert jellemzik (mint pl. háztartás, közösség vagy ország). Ez a kölcsönhatás jellemezhető magával kockázat láncolatával, mely a kockázatok különböző típusaira és kontextusaira vonatkozik. A kockázatláncolat alatt értjük a változás/hatás- külső/belső feltételek - kockázatkezelés - végeredmény alkotta láncot (2. számú ábra). Mint már említettem a kockázat nem feltétlenül rossz, jóllehet a kockázat vállaláshoz szükséges a lehetőségekre való törekvés. A lehetőség definiálható, mint a növekedés lehetősége, érzékeltetve a kockázat előnyös oldalait.

3. Reziliencia

A kockázatkezelés a kockázatokkal való konfrontáció folyamata, a kockázatra való felkészülés és a kockázatok következményeivel/hatásaival való szembeszállás. A reziliencia az emberek, a társadalom vagy akár az országok azon képessége, amikor egy negatív hatás bekövetkezésekor képesek abból újra talpra állni, felépülni, megújulni, miközben megtartják, vagy tovább fejlesztik a működésre/tevékenységre/rendeltetésre való képességüket. A reziliencia, egyfajta rugalmas ellenálló képesség egyéni és szervezeti szintű megnyilvánulása, amikor az egyén, a közösség, a régió, az ország úgy tud változni, hogy a körülményekhez rugalmasan alkalmazkodik és egyúttal a stabilitását is megőrizve egy magasabb szintű működésre áll át.

A reziliencia a rendszer azon képessége, hogy adott külső hatást elnyeljen, majd képes legyen eredeti szerkezetét, funkcióját visszanyerni. A reziliencia jelenti egy adott rendszer belső stabilitását és a megváltozott állapotokhoz való alkalmazkodó képességet. A reziliencia kutatás kérdései arra irányulnak, hogy egy rendszer hogyan viselkedik miközben sokkhatást kell elviselnie, hogyan tudja megőrizni stabil állapotát.